Nem akarom én bántani a trolit, mert már szinte városképi szempontból is védettséget élvez, de amíg én a rohadt távoli külváros Újpesten laktam, lakásajtótól aluljáróig 30 perc volt az út a Kálvin térre metróval. Most zuglóiként rá vagyok utalva a 74-esre, 25 perc az Astoria, ha
-nem akad el a Wesselényi utcában a parkoló kocsiktól
-nem szorul bele a dugóba más az Almássy téren
-nem esik le megint az egész miskulancia a feje fölül a Ligetben
-van áram
-nem hagyta maga után mindenki keresztbe a váltókat, hogy aztán a botjával kelljen átjátszani az áramszedő szarvacskáit minden váltónál
-időben indul a trolipótló (mikor nincs áram)
-ha mégis valami gikszer adódik akkor az nem a Szőnyi úton történik a pusztában ahol semmire nem lehet átszállni, hanem valami emberlakta helyen (de persze mindig a Szőnyi úton rohad le)
-nem fagy rá az akármi a felsővezetékre

Szóval nagyon tele van vele a hócipőm. Jó, ezek javarésze előfordul busszal is, vagy bármivel, és némely tünet 74-es specifikus, de akkor is kiérdemli a Legmegbízhatatlanabb Tömegközlekedési Jármű kitüntető címet.
A másik nagy kaland a 75-ös 79-es a Dózsa György úton, de azok legalább ellensúlyozzák a bénaságot, hogy tepernek ezerrel (ha nincs dugó persze).

Egyébként a 74-es vonalán közlekedő kocsikat nagyon szépen felújították, a megállóbemondógépet viszont el lehet felejteni, elég futurisztikus hangja van, de mindegy, legalább makog valamit. (Kom-pakk).
Szóval maradjon a troli csak csináljanak valamit az üzembiztonsággal. Ha mögötte megyek át gyalog, mindig kivárom amíg úgy igazán eltávolodik, nem akarok úgy járni mint múltkor a szerencsétlen az Ajtósi Dürer sornál, akinek a fejére zuhant az egyik áramszedő szarvacska. Mondanom sem kell, fél napig nem járt Pesten egy troli sem.