Az előzményhez csak annyit, hogy az újabb árverést kérni sem kell, ha megszületett a határozat, hogy el kell adni, akkor el is fogják, alkalmanként csökkenő kikiáltási áron.

 

--------------------

 

Viszont, ha már határőrség, még egyszer nekifuthatunk a 256-osoknak (különösen, de nem kizárólag a BSN-sorozatnak)? Volt már téma többször, kicsit én is nyomozgattam azóta:

 

1989-ben rendszerváltás, műszaki határzárak felszámolása, szinte azonnali menekülthullám. Aztán csatlakozás a Genfi Menekültügyi Egyezményhez, új BM Menekültügyi Hivatal, stb. Az egyezményen alapuló nemzetközi szerződés következményeként három befogadóállomás nyílt, szállítási szolgáltatással. A szerződéshez odaítélt támogatásból 3 autóbusz beszerzésére is sor került, mindegyik helyszínen (Békéscsaba, Bicske, Hajdúszoboszló) egy-egy autóbusz szolgált. Ezekről semmilyen adatot nem találtam, az egyik autóbusz dollárban kifejezett beszerzési árán kívül. Ezek a kijelölt határszakaszok és a befogadó állomások között közlekedtek.

Beszereztek továbbá helyszínenként egy-egy szűrőbuszt is, az egyik utódja később a Debrecenből ismert, nem rég egy gyűjtőhöz került 280-as, de az már egy másik történet.

 

1992-től köttettek meg újból a már 100 évvel korábban is létezett visszafogadási egyezmények (korábbi toloncegyezmények), és kezdődtek a hatósági átszállítások. A fő migrációs irány, ahogy a közelmúltban vagy napjainkban is, Ausztria felé vezetett, kisebb arányban Szlovénián vagy Szlovákián át, de akkor is Ausztria felé. A határsértők túlnyomó többsége román volt, kisebb arányban ukrán vagy szerb, illetve jelentős részarányt jelentettek az Európán kívüli, közel- és távolkeleti országok lakosai, de ők is általában a román-osztrák tengelyen érkeztek.

 

1994-től működtek a közösségi szállások, a határőr igazgatóságok székhelyein. (Kivéve Nagykanizsát, ott egy darabig Muraszemenyén működött a közösségi szállás.) Majdnem minden igazgatóságon működött ilyen (bár például Miskolcot gyorsan bezáratták), és egy rövid ideig az ORFK üzemeltetésében a kistarcsai (néhai internáló)tábor is fogadott kiutasításra várókat. A közösségi szállásokra szállították be az elfogott határsértőket, illetve ideiglenesen a visszafogadási egyezmények alapján átvett személyeket is, Kistarcsa bezárása után pedig elsősorban Nyírbátor és Orosháza vette át azokat, akiket egyébként Ferihegyről toloncoltak ki, repülővel.

 

Itt jönnek az Ikarusok. A 8 helyszín (Győr, Szombathely, Nagykanizsa, Kiskunhalas, Orosháza, Nyírbátor, Balassagyarmat, Ferihegy) mindegyike rendelkezett busszal, némelyik akár több példánnyal is. A futásteljesítmény miatt néhány év alatt cserélni is kellett őket, szóval az életutak nyomonkövetése nem egyszerű. Alapvetően a nyugati buszok futottak sokat, a keletiek kevesebbet, viszonyszámként Győr és Muraszemenye naponta vagy kétnaponta indított 1000-1300 km futású járatokat. Ezek a buszok fél év alatt futottak fejenként 75 000 km-t. A szokásos útvonal: Győr - Kistarcsa - Tompa/Röszke - Nagylak/Ártánd - Beregsurány/Záhony - Győr, illetve lényegében ugyanez, csak nagykanizsai indulással, muraszemenyei felszállással és nagykanizsai érkezéssel. A győri járatokra ráhordott Szombathely és Sopron, nincs olyan adat, hogy ők is országot jártak volna. A keletiek közül Kiskunhalas alapvetően Tompára és Röszkére toloncolt, Orosháza Nagylakra és Ártándra, Nyírbátor pedig Beregsurányba és Záhonyba, tehát arányaiban kevesebbet futottak, bár Kistarcsára ők is biztosan jártak.

 

A BSN-sorozat előtti buszok közönséges 256-osok voltak, bár néhány helyen 211-es vagy 255-ös szolgált, és látszólag később sem cserélték őket újabbakra. Vagy a fene tudja... A BSN-sorozat több tagjának érdekessége, hogy immár bizonyosan rácsozott volt a belterük, az első üléssor után. A fel- és leszállást a hátsó ajtón bonyolították le, a kísérő őrök pedig az első ajtón szálltak fel és le. A rács egyébként nyitható volt, és a vezetőtér felől lehetett lakatolni, szóval elvileg felszállhattak volna az első ajtón, ahogy a bv-nél volt szokás, de a határőr gyakorlat mégis más volt.

 

Állományi ismeretek:

BSN-811 Győr, ezt később megörökölte a Győr-Moson-Sopron MRFK, majd ők adták el, és lett partybusz.

BSN-812 Győr? Kevés adat van róla, jó eséllyel szerepel egy budapesti képen, ahol az Irizar mellett áll, végül a KR értékesítette, 2019-ben. Vizsgázott anno Körmenden is.

BSN-813 szolgálati helye ismeretlen, későbbi tulajdonosa már egy kereskedőtől vette.

BSN-814 Szombathely? Ha tartaná magát a rendszer, akkor az alapján a 811-812 lehetett Győr, 813 Sopron, 814 Szombathely, 815 Nagykanizsa. A gond az, hogy Nyírbátornak is volt egy 1993/07-es forgalomba helyezésű 256-osa, ami csak a BSN-81x-re illik, szóval az egyiknek illene nyírbátorinak lennie. Sopronba elég lehetett a 211-es is, de az ottani busz Ikarus gyártmánya szintén biztos.

A 814 következő gazdája is már kereskedésből vette a buszt, és nagyon nem határőr városban, szóval ott is van egy hiányzó részlet.

BSN-815 Nagykanizsa? Szintén kevés ismeret, viszont Nagykanizsán teljesen biztosan egy BSN-81x-nek kellett lennie.

BSN-842 Szombathely? Ez is vizsgázott Körmenden, aztán KR-es lett, és ők adták el a paksi gyűjtőnek. Szombathelynek egy busza volt, így a 812 már nem lehetett itt, amikor a 842 érkezett.

BSN-843 jelenleg Körmend, előtte talán inkább a keleti országrész, de erre nincs adat.

BSN-844 Orosháza, ezt megörökölte a Békés MRFK, ők hirdetik jelenleg, szóval ez is tiszta. (Persze, ez is volt sokáig Szegeden, Kiskunhalason, csak hogy könnyű legyen. :) )

BSN-845 Ferihegy, aztán később ez is KR-es lett. Volt SRA-engedélye, tehát repteres volt, de az már koránt sem biztos, hogy még határőrként is, ugyanakkor valószínű.

BSN-846 Nyírbátor.

BSN-847 Balassagyarmat, ennek volt nagy "Határőrség" felirat az oldalán, és kis címer is, a vezetőtér mellett.

 

Másik megközelítésben, 2004-es árverésekből:

Győr eladott egy 1992-es Ikarus 256-ost, ami igazán a BSN-80x tartományra illő évszám.

Szombathely többször is hirdetett egy 256-ost, de első két körben nem sikerült eladniuk. Jelent meg az árverésről fénykép, az egyik pont a busz belsejét mutatja - külső képen persze nem látszik...

Nagykanizsa eladott egy 1993/07-es forgalomba helyezésű 256-ost, ami BSN-81x lehetett.

Pécs egy 255-öst árverezett el, először egyben, aztán alkatrésznek.

Kiskunhalas szintén egy 255-öst adott el, ott a gyártási év ismert (1983). Az RF 78-56-ot elvileg Győrtől kapták, de azt meg se próbálták eladni.

Miskolc még 2003-ban adott el egy 256-ost.

Nyírbátor két 256-ostól vált meg, az egyik 1993/07-es (BSN-81x), a másik a BSN-846 volt (ott megerősítésnek az 1994-es évszám is stimmel).

Balassagyarmat pedig a BSN-847-től vált meg, szintén 1994-es évjárattal.

Állományban maradt a BSN-811, 812, 842, 843, 844, 845, ezek ugye 10-15 évvel később kerültek eladásra. Ja, meg az RF 78-56.

 

És ugye az sem mellékes, hogy 1997-től érkeztek a Renault kényszerszállítók, tehát az Ikarusok ezután háttérbe kerültek a toloncolást tekintve, vagyis ezután bármilyen átvezénylés elvileg elképzelhető. A rácsokat is ekkoriban távolították el.

 

Vajon kiderül-e még ennél több ezekről az autókról?