" A csövek a ház belső padló szintjéhez képest 50 Cm mélységben lennének."

 

A ház alatti hőtárolásra használható anyag-tömb felső széle NEM a szobád padlója, hanem a padló alatti hőszigetelés alsó felülete. Ami ugye lehet a cső felett 0 centire, de lehet 49 centire is.

 

"400 m cső szakaszban gondolkodunk, 100 méteres regiszterekben"

 

Egy köbméternyi hőtároló anyagban hiába vezetsz egy méter cső helyett tíz méter csövet, az az egy köbméter anyag akkor is csak ugyanannyi hőt képes tárolni neked. A tízszer annyi csőnek csak akkor van előnye, ha azt az egy köbméternyi hőtároloó nem egész szezon alatt akarod 20 wattal dolgoztatni, hanem csak tized annyi ideig, de akkor viszont 200 wattot akarsz tőle.

Ha kevés köbméter anyagból túl gyorsan túl sok "hideget veszel ki" (magyarul túl sok meleget teszel be), akkor a nyár második hetére olyan meleg lesz, hogy azzal abban az évben már nem hűtesz semmit. Tehát óriási tévedés az, hogy ugyanannyi talajban több cső az nagyobb hőmennyiség.

 

"te a szellőztető rendszert inkább egy levegő levegő hőcserélővel támogatnád meg?"

 

Egy valóban jó hatásfokú víz-levegő hőcserélő (kalorifer) egy alacsony fogyasztású (egyenáramú) keringető szivattyúval ma már 150-200 ezer forint, én viszont egyszerű elektromos megoldással (filléres házibarkács villanyfűtés + saját speciális teljestmény szabályozás) évi 5-7 ezer forintból fagymentesen tartom a szellőző levegőt. Ehhez képest egy kaloriferes fagymentesítés beruházás csak annak hoz jelentős plusz hasznot, aki kb 20 éves :)

Ha építkeznék, akkor biztos, hogy az alap aljába végig beledobnék egy KPE csövet (vagy kettőt az alap két szélére), aminek a végei akkor is elférnek a gépészeti helyiség sarkában, ha soha nem csinálok velük semmit :)