Ha (valaha is) azért kellett diétáznunk, mert előtte nem diétásan étkeztünk, akkor (és amiből következően) a diétás kúrát követően visszakúszó kilók oka sem lehet más, mint a nem (permanens) diétás étrend.

De van megoldás!

Ha azért nem kell(ett) diétáznunk, mert a nem diétás (normál) étrendünk során betolt kalóriák mennyisége alulról karcolja a (rendszeres, életvitelszerű) testmozgás során elégetett kalóriák összességét, akkor a(z akármilyen) diétás étrend ugyanúgy/ugyanazért nem jelenthet megoldást arra a problémára, amely probléma létezése… ekként annak megoldása is független lehet a diétás étrendtől.

Na jó, ez egy kicsit durva volt… de ennél egyszerűbben csakis akkor volna érdemes szólni a diéták (vélten elkerülhetetlen) szükségszerűségéről, ha már az elemi szintű közoktatás is tárgyalná (és hangsúlyosan kérné számon) a vonatkozó ismereteket.

Rögzítsük

A diétás (kalóriaszegény) étrend akkor (se mindig) indokolt, ha fekvőbetegek vagyunk.

Ellenben annak ténye, hogy annál nincs is több kalóriára szükségünk, nem az étrendünket minősíti.

Másként: a kalóriaigényes szellemi teljesítmény (ami ugye nem analóg a tanulás és az emlékezés képességével) és/vagy a fizikai igénybevétel hiánya következtében mutatkozó szufficitet orvosolni akként, hogy egyre kevesebb kalóriát fogyasztunk… nos, én ezt nem gondolom megoldásnak.:-)