A Gerlei - Kukla - Dr. Lovász könyvből, a 180-asok kapcsán:
"A típuscsaládba tartozó modellek egyik fontos sajátossága volt a kétszínű fényezés. A homlokfali díszrács alsó és felső széleitől kiinduló díszlécek közötti felületet egészen a hátfalig - a legtöbb autóbusznál - a karosszéria többi részértől eltérő színűre fényezték. A különböző fényezési változatok utaltak a vásárló országra: a prototípusnál is megismert bordó/fekete színkombinációjú járműveket Bulgária, a bordó/fehér festésű autóbuszokat pedig Románia vásárolta. A városi típusok legnagyobb példányban a vörös sávos vajszínű karosszériával készültek, ilyen festésű autóbuszokat a Szovjetunióba és az NDK-ba szállítottak, de ilyen volt a Magyarországon maradt perui széria is. A FAÜ, majd a BKV az Ikarus 180 és 556 típusoknál is a jellegzetes sötétkék/ezüst kombinációt használta. Emellett exportra készültek egyszínű fényezésű autóbuszok is."

Aztán ez a színterv öröklődött át a 200-asaikra is.