Bocs, hogy beleugatok, de mi van, ha az iszappálya nem is iszappálya volt, hanem csatorna, vizzel! Mert akkor már jelentôs távolságokat lehetett volna könnyedén áthidalni... Egyiptom sokféle fejlett technológiával rendelkezett; s ha már görgôkrôl van szó, azt bronzból is kovácsolhatták, de teljesen valószínűnek tartom a fa beszerzését a fôniciaiakkal folytatott kereskedelemben. A balzsamozáshoz és az üvegkészítéshez szükséges hamuzsírt is fôniciai hajósok szállították az egyiptomi birodalomnak... A kövek kiöntése sem rossz, csak annál a mészégetéshez szükséges fa komplikálja a dolgot. A kövek fölemelése valószínüleg a piramis körül kiépített (talán kôlapokkal kirakott), rámpa segítségével, ugyanazzal a görgös módszerrel történhetett, így valószínűleg több oldalról folyhatott az építkezés egyidejüleg. Ember volt bôven...
Más: Várkonyi Nándor könyve egyike volt a kedvenceimnek...
Däniken: rohantam a moziba megnézni a filmjét a hetvenes években. Azután sok mindent a valóságban is láttam; pl. azt a Däniken által rakétahajtóműnek nevezett 3 "fúvókájú" tárgyat, amirôl kiderült, hogy agyagból készült rituális dob... Vagy a palenquei
"űrhajós" domborművét, ami a valóságban már nem tünt olyan misztikusnak. Valaki említette Montealbant. Jelentem, hogy sisakos űrhajós ábrázolással a helyszínen nem találkoztam! Csakúgy, mint a mexikói piramisokon a plasztikus ormány-ábrázolás sem elefántormány, hanem fallisztikus szimbólum...
A topic, az viszont nagyon jó...de azért ne becsüljük le az ókor innovációs képességeit...
Üdvözlettel: Sp