Tisztelt Mono SE!

Köszönöm Neked, hogy annak ellenére, hogy láttad a munkámat, mégis foglalkozol az agymenéseimmel.

 

Jól van, jó úton haladsz, mert ebből a büdös életben nem lesz jó lemezjátszó

Na ez a mondatod valahogy olyan Kőszívű Ember Fiai-sra sikeredett...remélem nem a vérpad lesz számomra a végállomás, mint amit Rhidegváry jósolt a tanácsokra fittyet hányó személynek.

 

Határozottan jobban nézett ki, és kiegyenlítettebben is szólt az egész kóceráj, mint az eredeti szülők

Az első mondatrészben leírt tény az én lemezjátszómnál nem áll fenn...a második mondatrész pedig egyszerűen nem igaz, mert a hangkép minden, csak nem kiegyenlített...ezt megváltoztatni bármilyen irányban...valószínűleg csak pszichikailag sérült ember tudja.

Erről viszont harminc évre visszamenőleg, évenkénti papírom van.

Ez áll  újmagyarul rajta:"bátor, buta, jó  közelharcos h....ó szolgálatra IV-es rovat szerint korlátlanul alkalmas"!

 

Ez egy empirikus világ, a bőrödön érzett kudarcok nélkül nem lehet továbblépni.

Fentiek alapján elképzelheted, hogy a kudarcok ugyanúgy nem tartanak vissza, mint az alkimistákat...habár Hatvani István életművét ebben a kérdésben (is) nehéz felülmúlni.

De én meg fogom tenni.

 

tedd át egy másik asztalra, állványra, polcra, és rájössz, hogy az (is) szól ;))

Minden vágyam ez, ugyanis amikor "szétbarmolok" valamit az LP játszómon, akkor egy olyan acélszerkezet/üveglap asztalon van, amely egész egyszerűen szárnyakat ad az indiai nyomású Styx, Saga lemezeimnek is. Az ilyen szerelések után az egyik igen figyelemre méltó hozadék, hogy soha nem hallgatom azóta a lemezjátszómat a fedőlappal...nem azért mert ezt írták hajdan a HFM-ben is az olvasói levelek rovatban, hanem azért mert tényleg másként, jobban másként szól a hang, mint Gárdos Péter filmjében, ahol a főpoén a "mondom másképp"-en (is) nyugszik.

 

Válaszodat, eddigi segítségedet köszönve maradok Tisztelettel:(P)istju.