A kérdés az volt, miért érdeked megölni valakinek az álmait? Lehet, hogy azért írtam le, hogy megkönnyebbüljek. Lehet, hogy egyikőtöknek sem volt elég mersze, hogy önmagáról, a saját gondolatairól ilyen őszinteséggel írjon. Lehet, hogy lesz jobb, én is írtam kitörési lehetőségekről. Lehet, hogy csak a rosszat keresed bennem, hogy hogyan süllyedjek el még jobban egy olyan értékrend szerint, amit te sem vallasz magadénak. Nem egy pincér vagy, aki kiment és sikeres lett, hanem valaki, aki kívülről nézi az egészet, és kvázi azt mondod, hogy "ennek ez is jó lesz". Persze, leírtam dolgokat, te arra reagáltál, magadról kb. semmit nem osztottál meg, nekem meg jogom van nem elfogadni, amit írsz. Ennyi. Nem mondtam senkinek, hogy segítsen, és ha nem fogadom el, amit mond, akkor még kötbért is fizetek utána, hiszen én, a rossz, ugye, köteles vagyok bármit elfogadni, csak azért, mert leírtam itt magamról dolgokat. Ahelyett, hogy olyanok írnának ide, akik képesek a kölcsönös kommunikációra, akiknek tényleg problémái vannak, akik személyiségek, mert érződik, hogy van a nevük mögött valaki, aki tényleg szenvedett és megérlelt már magában dolgokat.