Képtelen vagyok olyasmivel foglalkozni, olyasmire lehetőségként gondolni hosszú távon, aminek már a gondolatától is azt kéne mondanom, hogy inkább öngyilkos leszek. Pincér? Takarító? Mennyi ezeknek a megbecsülése? Nulla. Olyan szakmákat mondasz, ami egy ember életének a végéig a gazsulálásról szól. Faszom akar pincér lenni, de tényleg... nem érdekel a pénz. Leszarom. Nyilván próbálok félretenni, tehát azért van némi pénzügyi tudatosságom, de Úristen, ezt nem... vannak kifejezetten vendéglátós típusú emberek, akik ezt nem szolgaságként élik meg, mert bennük megvan az a túlcsorduló energia, ami ehhez kell. Ezekben a szakmákban azok jók, akik elég "invazívak", vagy hogy' is mondjam, akikben valahogy túlteng az energia ebbe az irányba.