Ebben igazad van, hogy két külön dolog elvileg a kettő, de én néha nem tudom különválasztani. Illetve nem tudok elképzelni egy extrovertált embert, amint gondot okoz neki, hogy pl. nézik evés közben, és emiatt szorong. A szocfóbosok talán inkább egy kisebb halmaz az introvertáltakon belül.

Nálad idegenekre korlátozódik? Azt mondhatnám, hogy nem feltétlenül az számít, idegen vagy ismerős-e az illető. Illetve sokat fejlődött a szocfóbom, biztos azért is, mert nagyjából megszoktam bizonyos embereket, de ez nem ilyen egyszerű. Fiatal közösségben jobban szorongok. Ez 10-15 éve is így volt, ezért nem tudtam pl. főiskolára járni többek között. Pont akkor jött a szorongás, szépen lassan kúszott be, amikor már eltelt egy félév, és a másodiknak már a közepénél tartottunk. A vélt vagy valós rosszindulat, vélt vagy valós ítélkezés jobban kiváltja. Néha az idegen emberek biztonságosabbnak tűnő közeget nyújtanak, mint az ismerősök. Idegenek laza szövedéke, akiket nem kényszerítenek tartósan egy szűk légtérbe, ahol mindig van mivel foglalkozni, áramlanak az emberek, nincsenek klikkek, talán az a szabadság... ha már intimitás nem lehet.