Nem akarok örökké ezen huhugni , de valami rajz ( kép ! ) nem ártott volna , ez így kissé zavaros .

Egyrészt nem teljesen értem , hogy miért kell Greatz-híd a feszszabályzó elé , mert az is tartalmaz egyenirányítót .

A két külön áramtermelő tekercs párhuzamosítása sem teljesen érthető . Gyanúm szerint a robogón úgy oldhatták meg a villamos rendszert , hogy egy tekercs töltötte az aksit , az aksiról táplálták az indítómotort és az indexet . Ha nincs aksi akkor nincs önindító ( rugdosni kell ) illetve nincs irányjelző ( kézzel kell mutogatni ) , bár láttam már olyan libakergetőt ami aksi nélkül is   tudott indexelni járó motornál .

Egy másik tekercs pedig áramot termelt a világítás számára . Ha nem járt a motor akkor nem volt világítás sem -- ez egy robogón lényegében elfogadható .

Ezek szerint azon ábránd , hogy a két tekercs termelése összeadódik nem jött be . Valószínűleg úgy soha nem is fog , hogy közös feszszabályzóra dolgoznak , bár lehet a két egyenirányító a tekercsek felé történő visszadolgozást hivatott megakadályozni . Akkor viszont jobban kellene közelíteni a gyári felálláshoz -- mármint a kétkerekűéhez . Persze egy ilyen autószerű masinánál a nagy testvér képességeit várjuk el , vagyis minden az aksiról megy . De szerintem ki lehet egyezni azzal , hogy nem tudjuk lekapcsolt motornál égetni a tompítottat .

A Piaggio ( APE50) motoros Sulky az autós felállást követi : megtermeli az áramot , beletolja az aksiba majd onnan táplál mindenkit , kivéve a gyújtást .

Első körben megnézném , hogy ha csak egy tekercset hagyok a töltőáramkörön akkor mi lesz a feszültséggel . Ha elfogadható akkor rátolom a világítást -- ha erre leesik akkor kéne gondolkodni a külön betápláláson .