Értem, nem kapja meg a pontos okát (nem mindig), de nem az a gyakorlat célja, hogy felismerjük, miért utasítottak el, meg hogyan tudjuk korrigálni. 

A gyakorlat célja megélni az elutasítást, és elfogadni, hogy na: megtörtént amitől féltem, és mégsem dőlt össze a világ. Akár próbálkozhatok újra.

És a szociális félelem csökken, mert amit gyakran csinálsz, attól nem félsz egy idő után. Plusz gyakorlottabb leszel. Egy idő után sokkal jobban megy a helyzetek értékelése is.