Végül is a te dolgod, mire akarod használni, de ha csak lux skálázás van rajta, az igen sokról beszél.

  Ezek között ott van az is, hogy nem fotózásra szánták, talán egy ipari, szvsz környezeti megvilágítás vizsgálatára készült eszközről lehet szó, aminek ki tudja, milyen érzékelője van. Ha pl. az ilyen célra még mindig kiváló szeléncella az érzékelője, akkor annak több gyíkja is van: jó ideig emlékszik a nagyobb megvilágításokra, valamint teljességgel alkalmatlan a fényimpulzusok mérésére (erősen integrál, vagyis a mutatott érték nagyon függ az amúgy sem ismert impulzus-hossztól). Ez utóbbi a vakus megvilágítás ellenőrzését teljesen ellehetetleníti. Ja, és lehetnek gondok az érzékenység spektrumfüggőségével is, mert az ilyen műszereket kifejezetten kevert, "fehér" fényre szokták optimalizálni.

  Amire jó lehet(ne): a statikus főfény-mellékfények nagyságának és arányának ellenőrzésére a téma helyén, a témának megfelelő diffúzorok alkalmazásával.

  Amire teljesen rossz: a témáról visszaverődő fény mérése (no jó, talán egy tájkép:)). Általában maga a kivitel is olyan, hogy spot mérésre eleve nem alkalmas, a különféle koncentrátorok alkalmazása meg az érzékenységet úgy befolyásolnák, hogy minden alkalommal újrakezdhetnéd a számolgatást, csak éppen nemigen tudnád, milyen szorzókkal és milyen görbe mentén. Az ilyen extra protézisek használata amúgy is kérdéses, ui. a tervezéskor többnyire a teljes érzékelő-felület aktivitásával számolnak, minden mást tapasztalati úton skáláznak fel. Ja, és mondjuk egy napsütés kb. 30e lux körüli - meddig is skálázott az a műszer?

  Magyarul: bunkóval bunkóra, baltával tuskóra:-)

(A konkrét kérdésre válaszolva: a lux a megvilágítás mértékegysége, nekünk viszont a megvilágítottság alapján jön létre a képünk (ezt szoktuk az Exposure Value után fényértéknek becézni):

EV = log2 ( f^2 / t )  - kettes alapú a logaritmus, f a blende, t a záridő.

  Vagyis dupla annyi lux esetén vagy a záridő feleződik, vagy a rekeszérték duplázódik (ez nem kettővel szorzást jelent!!!). Ehhez kalkuláld hozzá még az érzékenységet, hogy valós használati számokat kaphass...  

  Innentől talán érzékelted, hogy nem szimpla fejbenkiszámolom dolgról van szó: az az igazság, hogy a fénymérés ugyanúgy egy szakma, mint maga a fényképezés. Van itt egy jó -ha nem is teljes és makulátlan, de az adott mélységben igen korrekt- ismertető, magyarul(!): pixinfo.com/cikkek/fotoelmelet_expozicio Ha még mélyebben érdekelne a dolog, bőven elég kiindulási alapot ad a kutakodáshoz!)