A hívők tán nem gondolkoznak? Nem szokásuk? Csak mennek előre becsukott szemmel, mint a barmok? Ők ugyanúgy gondolkodnak az élet kis és nagy kérdésein mint maga, kinek milyen képességei vannak a gondolkodásra. Miért kell sértegetni bárkit is? Ezt jelenti a szabadkőműves féle humanitás és tolerancia? Nagyon csalódott vagyok. Vannak olyan élethelyzetek amikor igenis csak a hit marad és a vallásosság. És igenis csodálatos az Úrtól, hogy ezeket az embereket megajándékozta a hit és a benne rejlő remény lehetőségével, egy kapaszkódóval ami átsegíti őket ezeken az olykor nagyon nehéz élethelyzeteken. Hogy ne is gondolkozzanak, fecsegjenek a képességeiket meghaladó tudományokon, csak higgyenek, és ez elegendő. Egy idős, beteg, mindenféle téren hátrányos helyzetű embernek, aki a társadalomból – akarata ellenére – kirekesztetten éli az életét, ha belépne hozzá egy templomba lenne szíve azt mondani, hogy tessék fölállni gondolkodni, próbálja csak meg!