Lépcsőházi gondolatok. Ugye ez már nem jut el Nosce Orbishoz, mert ő elbúcsúzott tőlünk.

 

Azt javasolta, hogy "ülj be a saját sötét szobádba és gondolkozz el elöbb azon, hogy mit szeretnél leírni."

 

Megpróbáltam, beültem a szobámba és leeresztettem a redőnyöket, hogy sötét legyen. (Mert amúgy besüt a nap.) S ahogy gondolkoztam, gondolkoztam, rájöttem, Nosce Orbis meglehetősen ellentmondásosan gondolkozhat, legalábbis a megnyilvánulásai alapján.

 

Folyamatosan azt mantrázta, hogy mivel nem vagyok szabadkőműves, téves dolgokat terjesztek. De ezekről a téves dolgokra nem volt hajlandó rámutatni. Aztán azt is írta, hogy rám értve, hogy "én szavam a szent írás és más meg fogja be a pofáját". Ez nagyon furcsa, mert én semmi ilyesmit, sem szó szerint, sem máshogy, de hasonló jelentéssel nem mondtam. Végig kértem, hogy mondja már el hibás állításaimat, de nem tette. Ezt könnyű ellenőrizni, bárki visszapergetheti az itt leírtakat. Viszont éppen ő és kebelbarátja szeretett volna engem elhallgattatni. S erre egyetlen "érvük" volt, hogy aki nem szabadkőműves, az ne beszéljen a szabadkőművességről.

 

Ezzel persze nem értek egyet, ezt ki is fejtettem a 6246-os hozzászólásomban: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=137785351&t=9027376

 

De ha valaki elfogadná ezt az abszurd elképzelést, hogy csak olyasmiről szabadna szólni, amely dolgot valaki belülről ismer, akkor megkérdezem: Nosce Orbis Lalo-nak érzi magát? Honnan veszi bátorságot az én belsőmre, gondolkodásomra vonatkozóan megnyilatkozni, ha ő nem én?

 

Persze lehetne, ezt a doktrinát elvetve egymás megnyilatkozásait elemezgetni. De cikipartnerem nem olvasta az én írásaimat, én pedig nem olvashatom az ő írásait, mert olyanok nincsenek. (Legalábbis eddig nem derült ki az ellenkezője.)