Svedorszagban korabban is az atlagnal tobb menekultkero erkezett a nagylelku tamogatasoknak es hagyomanyosan bevandorlobarat politikanak koszonhetoen. Tavalyi valasztasi kampanyban a bevandorlas nem is volt kerdes, gyakorlatilag politikai tabutemanak szamitott (annak ellenere hogy maganbeszelgetesekben azert rendszeresen felmerulo tema) aztan az SD (nevezzuk sved Jobbiknak) bekaszalt 15%-ot a valasztasokon es kapasbol a 3. legnagyobb part lett. Ez ev tavaszatol es plane oszetol a bevandorlasi nyomas megjobban noveket, mostmar kvazi krizishelyzetrol beszelnek, nyilvanosan (ami azt jelenti, hogy nagyon nagy lehet a gebasz). csak szemleltetesul, mult heten megduplaztak az ev vegeig prognosztizalt Svedorszagba erkezok szamat, olyan 160000 ezerre, ami az eddigi 30 milliard helyett inkabb 50-60 milliard koronaba fog kerulni. Szocialista kormany van, adokat emelnek meg persze hiteleket vesznek fel, hogy tudjak allni a koltsegeket (itta  tel, minden rendelkezesre allo helyre megprobalnak menekulteket elhelyezni). Kozben megy a mantra , hogy a tobbi EU orszagnak nagyobb szerepet kellene vallalnia a terhek eloszlasaban. Belpolitikailag a kerdesgyorsan erodalja majd akormanypartok nepszeruseget, de mivel az uj valasztastol majd minden part irtozik (biztos SD pozicioerosodest hozna) igy aztan kormanyparti-ellenzeki reszleges osszefogasbol probaljak megoldani a problemakat.

Az, hogy eliszlamosodik az orszag, nyilvanosan fel sem merul(het), a vallas gyakorlatilag maganugy. Az, hogy hogyan kerulnek Svedorszagba, ugy ahogy Svedorszagig vagy Daniaig eljutottak.