1. Egy Amerikához mérten bőségben élő országban ötvenmillió ember él olyan háztartásban, ahol bizonytalanság uralkodik, vajon lesz-e elegendő élelmiszer aznap az asztalon.
Az egész igy nem igaz. Csak az nélkülöz a rászorulök közül aki lusta elmenni a foodbankba, vagy a millionyi segélyszervezet egyikébe.
2. Diákkölcsönök: az elmúlt években Amerikában oly mértékben elszálltak a tandíjak, hogy az alsóbb és középosztályból származó végzősök átlagosan harmincezer dollár bankkölcsönnel (diákhitel) hagyják el egyetemüket és főiskolájukat. Míg Németországtól Norvégiáig az állami egyetemek ingyenesek.
Kivéve az ösztöndíjasokat https://studentloans.gov/myDirectLoan/index.action
3. Gyes: az Egyesült Államokban a szülési szabadság rendezését a szövetségi államra és nem egyszer a munkáltatóra hagyják. Sok más országban a szülési szabadságot nem csak garantálják, még fizetik is. Franciaországban, Spanyolországban, Hollandiában és Ausztriában ez négy hónap.
12 hét. Hogy fizetik e az megegyezés tárgya. A szakszervezetek gondoskodnak róla. És még is Európa öregszik.
4. A Föld jogai: a legfelsőbb bíróság nemrégiben a tiszta levegő ellen hozott döntést, lehetővé téve, hogy a széntüzelésű erőművek minimális mennyiségű higanyt és egyéb mérget bocsássanak a levegőbe. Ecuador 2008-ban lett az első ország, amely átírta az alkotmányt, és a világ első országaként elismerte a természet jogát, hogy megvédje magát az emberiségtől.
Minimális az majdnem semmi.http://www.nytimes.com/2015/06/30/us/supreme-court-blocks-obamas-limits-on-power-plants.html
5. Wifi-szolgáltatás: Amerikában kétszer olyan drága az internet-hozzáférés, mint máshol. Vagy még drágább. Sebessége pedig lassabb, mint sok más országban. Mert a piacot hegemóniát élvező óriáscégek uralják.
Havidíjas, de szinte mindenütt van free wifi.
6. Vakáció: az Egyesült Államok az egyetlen fejlett ország, amelyben nincs megszabva a fizetett szabadság ideje. Európában a legkevesebb fizetett szabadság négy munkahét évente. Örülhet az az amerikai, aki két hét fizetéses szabadságot kap.
Ha szakszervezeti tag vagy nem igy van. Annyit keres az amerikai, hogy nincs szüksége fizetett szabadságra. De majdnem mindenütt van.
7. Biciklibarát városok: a világ leginkább kerékpárbarát városainak sorrendjében 2015-ben amerikai város – Minneapolis – a tizennyolcadik lett. Ez is csak a jó idők esetére vonatkozik. Holott egy új bicikliútra költött minden egyes dollár huszonnégy másikat eredményez a kisebb egészségügyi kiadásokban, miközben csökken a környezet szennyezettsége és könnyebbé teszi a közlekedést.
Minneapolisban 6 hónapig lehetetlen biciklizni. De hát ott a 2-3-4 autó.
8. Borravaló: száz évvel ezelőtt Amerikában ritka volt a borravaló adása. Akkor „osztály nélküli társadalomnak” tekintettük magunkat. Ma már olyan keveset keresnek a pincérek is, hogy nem tudnának megélni a borravaló nélkül.
Lehet, hogy a pincérek borravalóért dolgoznak, de az orvosok, ápolónök nem.
9. Metrikus rendszer: Burma és Libéria mellett már csak Amerikában nem használják. A globalizált világban egyre súlyosabban rombolja az ország versenyképességét.
A mérnökök rég óta metrikus rendszerben dolgoznak. A civil élet pedig megszokta. Igy amerikaibb.
10. Hit a tudományban: a megkérdezett amerikaiak negyvenkét százaléka nem hisz a fejlődéselméletben.

Lehet.
A tudomány- és matematikaoktatásban Amerika messze lemaradt több európai és ázsiai ország mögött.
Ez nem igaz. Csak gyakorlatiasabb az oktatás. Nem magolnak, hanem értenek.
11. Abortuszhoz való jog: az országban egyre nehezebb abortuszt végző nőgyógyászati klinikát találni. A helyzet már Nepálnál is messze rosszabb, ahol korábban súlyosan büntették a művi vetélést.
http://www.plannedparenthood.org/   és még millió hely.

Egyébként ha ez minden amit Amerika ellen össze tudtak hozni, akkor jól állunk.