Andris!

Szerintem ne fogd fel ennyire tragikusan az előző hozzászólásokat! Minden érintett, aki a PT-en ott volt, és itt is hozzászólt, jól érezte magát. Az, hogy mindenkinek van valami véleménye, az meg természetes. Mint ahogy az is, hogy ezek nem mindig egyeznek. Hol máshol lehetne erről beszélni, ha nem itt?

Hadd hasonlítsam ezt egy házassághoz. Nincs olyan, hogy soha ne legyen vita, Uram bocsá', veszekedés is. De ez normális is, ha nem fajulnak el a dolgok. Egy idős ember mondta nekünk régen: a lényeg, a nap ne menjen le a haragoddal! [Több mint 1/4 évszázada nyűjük egymást az első feleségemmel, talán ez nem rossz referencia. :-) ]

 

Szerintem itt sem történt most más. Nem voltak a korábbi hozzászólások vérre menőek. És szerintem senki nem csukta be a számítógépét utálkozva, haraggal.

 

 

Továbbmegyek:

 

"De, ez a legfontosabb, hogy barátok együtt játszunk egy jót. De úgy, ahogy mi jónak gondoljuk."

 

Amit vendégként eddig érzékeltem:

nagyon jól fogalmaztad meg a lényeget: mivel együtt játszunk, az a fontos, hogy úgy játsszunk, ahogy jónak gondoljuk. Abba pedig belefér az, hogy sokan, akik ott vagyunk, sokféleképpen látjuk a dolgokat. Ezeknek a szintéziséből tud (és tudott az idén is) kialakulni az a forma, ami alapján aztán jól éreztük magunkat. És ebbe belefér az is, hogy a menetrend sokszor felborult, a szerelvények nem mindig voltak élethűek, stb. De szerintem mindenkinek meg kell látnia azokat az ember feletti erőfeszítéseket, amiket a szervezők tettek az ügy érdekében. És ebbe ugyanúgy beletartozott a menetrend készítése, mint ahogy a hozandó járművek táblázata, amiből a szerelvények össze lettek állítva. A magam részéről láttam azt a szándékot is, hogy a szerelvények is jól legyenek összeállítva, ami elvileg nem egy elsődleges szempont. Viszont az, hogy ez így volt, véleményem szerint a sokféle, és hangoztatott álláspontnak is köszönhető volt.

Végül a nap és a harag analógiájára: nem szabad tragikusan felfogni semmiféle mások (vagy magunk) által elkövetett hibát. (Nyilván nem a szándékos rombolásról beszélek, de olyat eddig nem tapasztaltam.) És akkor továbbra is jól fogjuk magunkat érezni.