Legyünk tárgyilagosak: gyakorlatilag egyszer sem fordult elő (...), hogy egy menet végére a menetrend ne hullott volna szét. Jót mulattam rajta, mennyire sikerült a magyar vasutat utánozni ;-))
Ott voltam az elejétől a csarnok összesepréséig (ha már egyszer voltak olyan rendesek, hogy meghívtak). Többek közt rendelkezőként, vagy forgalmi szolgálattevőként Zircen is, ami egyértelműen az egész rendszer központja volt. Egyértelmű javulást éreztem a menetrendszerűségben.
Az első menetrend mindig káosszal indul. Így volt ez a PT-n is.
Aztán összekopnak a bitek, javul a menetrend. Nagy vonalakban így éreztem én is. A PT-n ez kevésbé volt érezhető, köszönhetően a folyamatos korszakváltásoknak, folyamatosan cserélődő járműállománynak, az asztalra felkerülő új járművek által a rendszerbe bekeveredő új problémáknak.
Volt olyan jármű, ami pl. következetesen akadozott; megkönnyebbültünk, amikor a korszakváltás okán lecserélték. Az sem könnyítette meg a dolgunkat, amikor egy paklikocsi tulaja elkezdte magyarázni, hogy a paklikocsinak a mozdony mögött a helye; nem igazán értette meg, hogy Zircen sem szabad vágány, sem idő nem volt a dupla körüljárásra (az állomástávolságok és a modellidő "rövidülésével" nem gyorsulnak a tolatgatások). Ettől függetlenül amikor tudtuk, teljesítettük a kérését. A korszakváltások kapcsán növekvő vonathosszok is egyszer-kétszer gondot okoztak.
Szerintem volt egy specifikus ok is, ami ehhez hozzájárult. A legtöbb állomásfőnök annyira komolyan vette, hogy a kiadott menetrendtől, a találkozások rendjétől nem szabad eltérni, hogy akkor sem próbáltak kreatívan javítani a helyzeten, ha erre lehetőség lett volna.
Szerintem volt egy specifikus ok erre a specifikus okra is. Listázom (mert hogy ez sem egy ok):
- a nagyvasúttal ellentétben itt nincs menetirányító, akinek rutinból megvannak a forgatókönyvei;
- és nem is lehet menetirányítót állítani, mert nincs annyira komoly vonatkövetés, mint a nagyvasúton;
- a nagyvasútinál lényegesen pörgőbb a menetrend, nincs idejük az állomásfőnököknek egyezkedni a szomszéddal, ami nem is egyszerű, mert
- elég korlátozott az állomások és az állomási vágányok száma, így egy áthelyezés leszervezése telefonok sorozatát jelentené oda-vissza két-három állomáson keresztül (és a telefonbeszélgetés sincs felgyorsítva a modellidőnek megfelelően).
Például legutóbb Hlukban egy egész cseh mellékvonal leakadt a kis (két-három vágányos) állomásoknak és az ad-hoc áthelyezgetett kereszteknek köszönhetően. Végül ezen a mellékvonalon nem tudtuk befejezni a menetrendet, mert túl nagy erőfeszítés lett volna rendet csinálni, a késések pedig valós időben is elérték az egy órát, így a mellékvonali dolgozók még a vacsoráról is lemaradtak volna :)
Mindazonáltal amikor én rendelkeztem Zircen, sosem a menetvonalakat böngésztem egy kereszt bevállalásakor, hanem az aktuális állapotokat (szabad vágányok, késések, szomszédos állomások leterheltsége).
Nem tudok mást mondani: egyszer próbáld ki, milyen menetrendet szerkeszteni, állomáson 4 irányba telefonálni, a tolatásvezetővel bajlódni, felmérni, hogy milyen következményekkel jár egy nyakadba akasztott, váratlan kereszt lebonyolítása.