A Felső Zöldmáli úti tömbházak. Sok lakót, közös képviselőt ismerek ezekből a házakból és szerkezetileg is jól ismerem az egyik épületet.
Az néhány eladó lakás oka leginkább a lakóközösségek elöregedő részének elvándorlása.
A házakat '83 környékén adták át az akkor 20-30 éves első lakóknak, és a lakóközösség generációváltása most fejeződik be és már nagyon sok fiatal lakó költözött be.
Mivel ezekben a társasházakban nincs lift és a BKV megállóhoz lépcsőzni kell, így a nagyon idős ill. megözvegyült emberek elköltöznek.
A társasházakkal nincs semmi gond, csúsztatott zsalus technikával készültek, így statikailag nagyon erősek, ami esetleg zavaró lehet az az elöregedő nyílászárók.
A lakások az árukat még a válság ellenére is jól tartották köszönhető a zöldövezetnek, a tiszta levegőnek, és nyugalmas környéknek, nem beszélve a nagyszerű panorámáról (főleg a keleti oldalon) és a társasházakhoz szokatlanul nagy kertnek és saját játszótereknek.
Egyetlen hátrány a viszonylag magas közös költség, ami fűtésdíjjal, kertészekkel együtt valamivel 40 ezer Ft felett van havonta.
Úgy gondolom, hogy Budapest egyik legélhetőbb és még megfizethető, bár rejtőzködő részére bukkan aki itt nézelődik lakás után.

Egyszerűen jó itt lakni, és ezt úgy mondom, hogy ez az X-edik lakásom és ezt pl egész biztos megtartom:)