De el tudom képzelni, hogy az, aki ezt a posztot kirakta, még mindig próbál - a kétkedők, kritkikusok által jól érthető módon, azaz mondjuk számokkal, jegyekkel - "bizonyítani", még ha maga nem is tartja fontosnak ezeket a jegyeket.

Nem tudom, ez így érthető-e... szóval attól, mert valakinek az osztályzás nem fontos, az még fontos lehet, hogy meggyőzzön valakit arról, ha kell, ilyen faramuci módon, hogy az adott iskola jó.

     Elhiszem, hogy tök frusztráló, ha az embert pl. azzal cseszegetik, hogy a tanítványai/gyerekei még írni-olvasni se tanulnak meg rendesen, de: ez igaztalan előítélet, és nem szabadna rá ugrani! Trollok sajnos mindig voltak és lesznek.

    Azok a kritikusok, akiknek az üzenet szól, gondolom az állami iskolai pedagóguskollégák és a kétkedő rokonok, mint írod. Hogy jó módszer-e meggyőzésükre a szuper érettségi átlag? Részben nyilván szükség van erre is, tehát legyen kiírva, egyetértek. Az is tök fontos, hogy láthat a nagyközönség ilyen konkrét diákokat, mint J. Dávid, akiről megtudhatjuk, hogy angliai építész-szakokra felvételizik, tehát mégiscsak ragadt rá ezek szerint valami a 12 (13) év alatt, nemcsak melegedni járt be a Waldorfba! 

    Viszont: ha hosszabb távon az a cél, hogy megkedveltessük a Waldorfot a népekkel, nem tudom, hogy ez-e a legüdvözítőbb út? Nem vagyok egy gyakorló kutató, de amennyit tanultam a pszichológiáról, az alapján meg merem kérdezni: lehet-e olyan mélyreható következtetéseket levonni az eddigi eredményekből, hogy a Waldorf-módszer jobb, mint a hagyományos pedagógia? Sztem. csak olyanokat lehet megállapítani, hogy a szöveges értékelés reálisabb képet nyújt a teljesítményről, mint az osztályzás, a kiselőadás jobban fejleszti a beszédkészséget, mint a feleltetés, a csoportmunka jobban felkészít a munkahelyi együttműködésre, mint a frontális oktatás stb., amiket épp mostanában olvastam a Pszichológiáról pedagógusoknak c. könyvben.

     Azért kérdezem ezeket, mert számomra úgy tűnik Steiner-t olvasva, mintha úgy érezné, hogy ő találta föl a spanyolviaszt. Ehhez képest mit találok Pukánszky Neveléstörténet c. könyvében? : "Ziller (jelzem: 1817-1882, Herbart!-követője) kultúrhistóriai fokozatrendszerét a porosz nyolcosztályos elemi iskola alsó és felső tagozatára dolgozta ki. ... :

I. oszt. népmesék

...III. osztály: a pátriárkák története az Ószövetségből

IV. osztály: ... a német mondavilág

... VIII. osztály: a reformáció kora ...".

    Vagy: pl. a baba-kérdésről idéztem régebben Steiner álláspontját, amivel nem egészen értek egyet: 

    „A gyermek fizikai agyának fejlődése érdekében elengedhetetlen, hogy az érzéki világ stimulálásával párhuzamosan a képzelőerőt is fejlesszük. Alapvetően fontos, hogy a gyermeknek csak rendkívül egyszerű játékot adjunk.

Természeténél fogva az a gyermek, aki egy gyönyörű babát kapott, mindig vissza fog térni a régi rongybabájához. Csupán a mai kor gyermekei nőnek fel gyönyörű babákon. Minek köszönhető ez a visszatérés?

A gyermeknek szellemi gyakorlatot kell végeznie azért, hogy a képzeletet átalakítva saját belső világában, azt egy valós emberi alakhoz hasonlítsa. Ez pedig egy egészséges agyi gyakorlat. Amint a testedzés a karokat és izomzatot erősítik, az ilyen gyakorlatok a fizikai agyat fejlesztik.”(Rudolf Steiner: Rózsakeresztes szellemtudomány, GA 100, 1907. V. előadás, Kassel.) 

     Neveléstörténet könyv: "Jean Paul (1763-1825) költői képekben gazdag, romantikus ihletettségű pedagógiája elsősorban a német reformpedagógia gyermek és nevelésfelfogására, különösen a művészetpedagógiai törekvésekre és Rudolf Steiner pedagógia koncepciójára volt hatással." ... Aszongya: "Következőleg legyen minden játékbaba és játékvilág csak kenderrokka, melyről a lélek tarka öltözetet fon le. A gyermek előtt egy játékszer gyakran minden szerepet játszik. Következőleg ne vegyétek körül a gyermeket, mint a fejedelmi gyermekeknél szokás, az esztergályos kis világával, -a tojást ne tarkán, hanem fehéren adjátok kezébe-, majd befesti ő." (282-283. old.) ...

     Vagy: "J. B. Basedow (1723-1790) ... magánnevelőként a tanulást megkönnyítő játékos ötletek egész sorát dolgozta ki: a geometriát a szoba falait felhasználva tanította, a törteket almaszeleteken, a latin nyelvet pedig -a korabeli grammatizáló gyakorlattal ellentétben- beszélgetve." (260. old.)

     folyt. köv.