Gyönyörű ez az Ikarus 180-as kívül-belül, a hangja pedig méginkább, hiába visít úgy, hogy még a maj' egy kilóméterre lévők is meghallják... :)))
Egy élmény volt a múzeum és a buszozás is, esetleg akinek van kapcsolata a kalauzokkal (netalántán Ők maguk olvasnak errefelé, vagy rátalálnak), az adja át legyen szíves, hogy mégegyszer köszönök mindent, mert ritka korrektek emberileg is, nagyon jó kis hangulata volt odafelé az egésznek! :)
"Oktató Úrnak" hiába nem sikerült néha helyesen váltania, valahogy hozzátartozott az egészhez a dolog... :)
Végre láttam (először) a 260T-t, belülről egy csoda, külsőre pedig olyan-amilyen, de nem sok kivetnivaló van rajta, az biztos. A kiállított Ikarus 556-os is rendben lenne, ha nem lenne ennyire lerohadva, és láthatóan nem foglalkozva vele... persze, értem én hogy nem fogják kiráncigálni és szépítgetni, de pl. egy kerékfelfújás csak-csak beleférne... gondolom.
Mindenesetre tisztelem Mindenkinek, aki eltudja vezetni a 180-ast, részt vett bármilyen felújítási munkálatban, és esetleg köze van ahhoz, ahogy a mai szentendrei múzeum kinéz / amivel rendelkezik a múzeum. Persze, ennyivel nem intézném el, de nem igazán tudom itt máshogy kifejteni. :)
Jó volt ez a nap, szerintem máskor is meglessük a "nosztalgia/veterán buszt", meg a múzeumot is. Nem semmi. :)