"Teljesen idegen pedig a gyermek számára, ami ma például a saját írásunk, vagy az írott vagy akár a nyomtatott betűk. ... Mégis , amikor iskolába kerül, és ezeket a dolgokat akarjuk átadni neki. ... Amikor a gyermeket a fogváltás előtt tanítjuk kivágott betűformákat használva, akkor olyan dolgokkal foglalkoztatjuk, amelyek olyan távol állnak tőle, hogy semmi köze hozzájuk." Rudolf Steiner: Nevelésművészet az ember lényének megismeréséből, Genius, 28. old.

     Erre sem kaptam választ, pedig erről is lehetne tartalmas beszélgetést folytatni. 

    Ad1. Nyilván van vmi. célja a korabeli tanítónak is, miért jó, ha a gyerek megtanulja a nevét leírni, levelet írni, és elolvasni szövegeket stb., pl. könnyebben kap munkát, nagyobb lesz a látóköre stb. Nem, ehelyett azt mondja Steiner, hogy egyszerűen nekimegyünk a gyereknek.

    Ad2. Steiner egy mozdulattal, csípőből tüzel a hagyományos írásoktatásra (utánzás, másoltatás), és az azt megújítani szándékozókra is. (Amikor a gyermeket a fogváltás előtt tanítjuk kivágott betűformákat használva, akkor olyan dolgokkal foglalkoztatjuk, amelyek olyan távol állnak tőle, hogy semmi köze hozzájuk." 28. old.) Nemhogy örülne, hogy vki. kivágta a betűket (és ne felejtsük el a szemléltető képeket), hisz pár sorral lejjebb meg a túlzott intellektualizmusról papol. "intellektualizmussal töltjük tele a gyermeket ebben a korban" 36. old.

      Namost, mivel nincs a lábjegyzetekben egyetlen magyarázó szöveg sem, én ezt úgy veszem, hogy a Waldorf Szövetség szórul-szóra, mindenben egyetért Steinerrel, és a szavait egy az egyben a mai helyzetre is vonatkoztatja.