De azzal persze tisztában vagyok, hogy minden iskolában emberek tanítanak, emberek járnak, nyilván mindenkit érnek minden közösségben néha negatív élmények. 

     Igen, de a Waldorfban vagy megszoksz vagy megszöksz, más út nincs az osztálytanító rendszer miatt. Főleg, ha a városban nincs más W. 

Elég sok tényező van, amit önmagában is vonzónak találok a kiválasztott iskolában, de ezeket nem sorolgattam itt.

     Jó neked, úgy látszik, tényleg jó helyet találtál. A társaság is tetszik neked, és a módszerben sem találsz kivetnivalót.

Mindenesetre bárhol is kötünk ki, abban biztos lesz valami jó is :)     

     Látod, én az állami suliból is mennyi jó emléket fel tudtam idézni! Érdekes, a Vekerdy is csupa jót ír az ő régi nyolc osztályos gimnáziumáról, vagy legalábbis ír jókat.

 

Véletlenül úgy alakult, hogy az elmúlt két hétben öntöttek le elborzasztó információkkal a helyi sulikról, így elég friss az élmény. 

    Talán Waldorf intézményekről is lehetne ugyanannyi rossz élményt összehozni, csak azokról nem ír ide senki?

 

 

    Az interjúban -a biztosan tehetséges és igényes- biodinamikus mezőgazdász végig úgy mutatja be a saját módszerét, hogy közben fikázza a tömeget, pl. a magyarok ízetlen sárgarépát esznek, és különben is elpusztítják a szántóföldjeiket. Szerintem ez nagyon sértő lehet sok, keményen dolgozó kertész számára!

    És lehetne hasonló példákat hozni W.-iskola reklámokból. De biztos van olyan olvasó, aki meg el van ragadtatva a pasi profizmusától, és tényleg, ügyes lehet, ha Japánban luxuséttermeknek szállít.

    Persze lehet, hogy én már annyira el vagyok szokva a békebeli finom pl. galambegy-saláta íztől, hogy fel sem ismerném. (Meg emlékeztetnék mindenkit, hogy sajnos történt vidéken olyan eset, hogy a medvehagyma helyett a gyöngyvirág-levelet szedték le a salátába gyógynövénygyűjtők, ami sajnos mérgező. :/