Azt viszont megemlíteném, hogy mikor én gazdasszony voltam, azt láttam, hogy az óvónéni elhivatott (túlságosan is), ügyes, szorgalmas, de mire minden reigelést, meg székkört, rendrakást végigcsinált a gyerekekkel, szinte semmi spontán tevékenységre nem maradt ideje.
Nem azt mondom, hogy ne legyen egy foglalkozás, meg ne csinálja az óvónő a saját kézimunkáját, miközben játszanak a gyerekek, de azért az alapvető pszichológiát tartsuk már be, hogy figyeljünk a gyerekek spontán megnyilvánulásaira!
Ezt igazából nem tudom, mire mondod, illetve, hogy valami olyasmire reagálsz-e vele, amit én írtam, mert akkor nem értem...