:-)

ha elméleti síkon szemlélném a w pedagógiát és Steinert olvasnék, nagy valószínűséggel egy gyerekem sem járna w suliba .-)

komolyra fordítva, én, S. -el ellentétben nem hiszem , hogy a w az egyedüli és üdvözítő . 

Megtanulnak írni, olvasni,számolni az állami rendzserben is, és akadnak bizonyára akiknek az a jó, az egyedüli jó. Bár, w mentes pszichológust idézzek a jelenlegi magyar iskolarendszer a gyerekek 90% ,azaz kilencven százalékának nem jó, nem való. 

Érdekes összevetés volt , amikor év közben az addig jónak gondolt államiból átmentek a gyerekek a w-ba. Mintha egy szelepet nyitottak volna meg , jött belőlük az évek alatt bent rekedt csalódottság, rossz érzés. Mindezt úgy, hogy egyikről tudtam, vannak rossz napjai, de szeret oda járni, a másik kifejezetten kedvelte a sulit.

Én, valahol itt, e körül látom a nagy különbséget, az alaposság és az elhúzódó , mindent megrágó tanulás mellett , Hogy, bármennyire is hirdeti 1-2 iskola , nem ismerik, nem tudják, nem akarják, hogy valóban gyerekközpúntuak legyenek, hogy nem érdekli őket maga a gyerek, a színességével, egyéniségével, egyediségével és egyéni tudásával egyetemben. Egy valami érdekli a tanítót, leadja a tananyagot, azt visszakérdezi, tudják . 

és eztán csak még rosszabb lesz az egyen állami rendszer . 

Nem tudom korban hol tartasz, de nekem sok-sok ismerősöm, barátom volt anno a hetvenes-nyolcvanas évek iskoláiban, akik disz, figyelem-tanulási zavar miatt ( amikről akkor nem is tudtak ) a "rossz" tanuló skatulyába kerültek. Borzasztó, hogy mai napig , hiába telt el huszon sok év, fejlődött a pszichológia, gyógypedagógia, még mindig sok iskolában ugyanott tartanak.