a tipikusan magyar sajátságban én nem hiszek.

 

van egy gyerek. tud írni, olvasni, számolni. csillogóan okos. ötéves.

 

elsírja magát, ha el kell válni a szüleitől az óvodában reggel.

(harmadik évet kezdte, nem egy ismeretlen hely, szereti is, mégis a tartós elválás tudata még mindig nagyon fájdalmas a számára.)

nem hajlandó az óvodában pisilni (inkább bepisil) kakilni

nem hajlandó az óvodában enni. semmit.

nehezen vonható be a társas játékokba.

a szabályokat még mindig nehezen fogadja el.

úgy általában nem érti, miért kellene valamit megcsinálnia, aminek nem látja értelmét.

 

és egyébként egy szuper oviba jár, ahol az óvónők remek szakemberek és remek emberek, akiket a gyerek is és a szülők isnagyon de nagyon szeretnek. a társaság is - a többi gyerek és a szülők is - tényleg átlagon felüliek, és magát az ovit saját második otthonukként kezelik.

 

nevtan: mehet iskolába.

szülő: szerintem még az oviban kellene maradnia.

 

nyilván a nevtannak van igaza...

szerinted?