Nem akarok hinni a szememnek, hogy az Országos Örmény Önkormányzat néma a napokban kirobbant magyar-örmény-azeri ügy kapcsán, melyben a magyar állam csúfos módon levizsgázott a világ előtt, amit csak tetéznek az utólagos frázispufogtató mentegetőzések.

Ugyan amikor a magyar parlament megtagadta a bunyevácok elismertetését, az örmény kisebbség vezetőitől nem volt szerencsém látni egyetlen együttérző betűt sem, én mégis teljes mellszélességemmel lojalitásomról biztosítom őket, és nem azért, mert bennem most bármiféle megvilágosult örménybarátság szállt volna meg, hanem azért, mert humánus lényként végtelenül elítélően tekintek egy olyan brutális esetre, ahol egyik ember egy védtelen alvó embertársát szabdalja fel baltával csupán csak azért, mert egy ellenségesnek tekintett nép fia.

Tehát ez nem politikai, vagy etnikai hovatartozás kérdése!

Ha örmény tette volna ezt hasonló okok miatt és körülmények között egy azerbajdzsánnal (bunyevác egy horváttal, vagy horvát egy bunyeváccal), akkor is ez lenne a véleményem.

Szerettem volna dr. Serkisian Szeván elnökkel szót váltani, de a honlapjuk szerinti elérhetőségekkel nem volt szerencsém, pedig munkaidő alatt próbálkoztam.

Marad a levelezés, kíváncsi leszek az elnök reagál-e rá, vagy pedig bölcsen hallgat, magában mondván: a kenyeret adó kezébe nem harapunk bele.