A HUN-FRA meccsről   (június 23.):

ELSŐ FÉLIDŐ

Ezen a meccsen nyitott védekezéssel kezdtünk (Palkó Fruzsi, Klivinyi és Kuhinkó voltak elöl, Horváth Dóra hátul középen) és hamar kiderült hogy a franciák ellen ez nem fog menni: nagyon könnyen jutottak túl az első sorunkon és kerültek helyzetbe a hatoson. Az első támadásuknál Klivinyi csak nézte ahogy az embere befut középre, utána kétszer Palkó Fruzsi nem mozdult - illetve későn mozdult csak - amikor kellett volna, majd Horváth Dóráról fordult le könnyedén a francia támadó játékos és harcolt ki magának hetest. Különösebb gond csupán azért nem volt, mert az ellenfél az első öt támadásból egyedül ezt a legutóbbit tudta úgy befejezni hogy abból (a hetesből) gól is lett, korábban szabaddobással kellett beérniük vagy a kapusunk, Hrankai Regi védett ziccerben. De a túlsó oldalon mi is kapkodtunk támadásban, Szimó és Klivinyi is előkészítetlenül lőttek kapura, utóbbi egyszer a labdát is eladta, így aztán lerohanó támadásból is kaptunk gólt (ezzel lett 0-2 a 4. percben). Ekkor Zsigmond Vivi állt be Fruzsi helyére, ő védekezésben rajta is volt a befutó játékoson, aki azonban a hatosnál lefordult róla és simán gólt lőtt…Ezzel be is fejeztük a nyitott védekezést (amiből hat perc alatt három gólt kaptunk) és visszaálltunk hatosfalra. A kudarcért RK Palkó Fruzsit okolta, aki ellen ’éktelen haragra gerjedt’ és leparancsolta a pályáról (így ő ezen a meccsen csak öt perc játékidőt kapott). Tény h Fruzsi bizonytalanul mozgott védekezésben, de a többiek is, ráadásul neki volt messze a legnehezebb feladata, mert a francia támadások mind balról, az ő oldaláról indultak; a negyedik ilyen szélsőbefutást azért már jól megoldották Horváth Dórával (tehát lehet h belejött volna Fruzsi ebbe is…)

Mindenesetre amint visszaálltunk hatosfalas védekezésre, a franciák támadásban azonnal meghaltak: beállósuk néhány elzáráson kívül képtelen volt bármi másra, a kapunkra semmi veszélyt nem jelentett, az átlövőik pedig igencsak ötlettelenül próbálkoztak a védőfalunk előtt. Lőni a kilencesről nem nagyon mertek; ha közelebb jöttek, akkor meg többször elvettük tőlük a labdát vagy belemenésre kényszerítettük őket és mi indulhattunk. Ezt látva adja magát a kérdés, hogy miért kellett egyáltalán nyitott védekezéssel próbálkoznunk az elején, amikor láthatóan egy sima hatos fal elég ahhoz h odavágja a franciákat….De erre csak RK tudja a választ:)

Ha másban nem is, azért visszarendeződésben végig jók voltak, így a másik oldalon is leginkább felállt fal elleni játékot láthattunk. Ebben mi voltunk a jobbak, a játékosaink jóval többet tudnak mint az ellenfél, itt klasszis-különbségről is beszélhetünk – a tegnapi játék alapján – a két csapat között. Nemcsak eredményesen, de végig látványosan és ötletesen játszottunk. Tóth Eszti három gólt is lőtt (három kísérletből): az első gól mondjuk mázli volt (a kapus hátáról ment be a kapuba a labda) de a másik kettő – az egyik felugrásból, a másik talpról – nagyon mutatósra sikerült; ugyancsak Esztinek köszönhetünk egy szuper asszisztot b2-ből jobbszélre, amiből aztán Such Nelly az első gólját lőtte a meccsen.

Klivinyi Kinga is lőtte a gólokat…..és egy öngólt is. Ez a nem mindennapi esemény – amivel a franciák ’kiegyenlítettek’ a 11. percben - azután történt hogy a francia támadójátékost a szaggatottnál leütköztük, aki ezért térdmagasságban és csak találomra tudta előre passzolni a labdát a hatos felé. Ott éppen Klivinyi és a francia beállós állt, a kapunak háttal persze mindketten; Klivinyi némi előnnyel mozdult a labdára, balkézzel el is halászta, de mivel közben az egyensúlyát elvesztette és félő volt hogy belép a hatosra a labdával, ezért inkább ugyanazzal a halászó mozdulattal balkézzel el is dobta azt maga mögé, a kapuelőtér fölé, egy ívelő mozdulattal. Hrankai Regi éppen kint állt, ezért a feje fölött átívelt labda akadálytalanul hullott a kapu jobb sarkába, amit a francia szélső diadalkiáltással vett tudomásul. Persze a csapatunk nem ismer elveszett labdát, Kinga sem, tényleg öröm nézni h mindenki igyekszik a pályán a maximumot kihozni minden helyzetből, és néha ez lesz belőle. De sokkal jobbak voltunk mint az ellenfél, ezért ez az öngól csak egy kuriózum marad, nem több:)



A félidő felénél volt (8-6-nál) hogy fél percen belül kétszer is elvettük a franciáktól támadásban a labdát, először Gávai, utána Szimó: mindkétszer Gávai mehetett vele kapura, egyikből sem lett gól, de a francia edző érezte hogy elmehet a meccs, ezért rögtön időt kért. Ez nem sokat segített, a félidőből hátralevő negyed órában a franciák 8-1-re (!) maradtak alul és ezzel el is dőlt a mérkőzés. Tegyük hozzá hogy végig nemcsak eredményesen hanem látványosan jól játszottunk, egy pillanatig sem volt unalmas a találkozó, és ez a mi játékosainknak volt köszönhető, nem a franciáknak, akik csak szenvedtek. Such Nelly szép gólokat lőtt most is és védekezésben is okos megoldásai voltak (egyébként az egész tornán feltűnő volt hogy mennyivel jobb szélsőink vannak, helyzetkihasználásban, taktikai felkészültségben és kreatív játékban is magasan felülmúltuk a rivális szélsőket…). A beállós poszton Palkó Fruzsi helyére beküldött Takács Bianka is szuperül megállta a helyét, két gólt lőtt (az egyiket egykezes labdalevétel után, villámgyorsan befordulva, nyakán egy védővel…), hetest harcolt ki (amiből szintén gól lett), jó zárásokat adott, például Horváth Dóra első félidőben lőtt gólja előtt, amikor elvitte a védőket balra és így ott volt az a folyosó, amiben Horváth aztán lőhetett. A nézőtéren azok akik Veszprémből ismerik Takács játékát csak ámultak-bámultak, és megjegyezték hogy ilyen jól még sosem látták játszani, és valóban csak dicsérni lehet őt.


MÁSODIK FÉLIDŐ


A második félidőre új összeállításban léptünk pályára: Such Nelly, Takács Fruzsi, Takács B., Kuhi Vivi, Siska P. és Schatzl (a kapuba pedig néhány perc múlva Bíró Blanka állt be Regi helyett). Mindjárt az első akciónál kiállították Kuhi Vivit, ezután két percig irányító nélkül maradtunk. Mivel a beállósunkat nem hoztuk le, ezért gyakorlatilag j2-ből Takács Fruzsinak kellett volna a támadásainkat levezényelnie, de ez nem nagyon sikerült. Amilyen jó volt Frui két nappal korábban a hollandok ellen, most annyira nem ment neki a játék; pontatlan, könnyen elővételezhető passzokat adott (az egyik keresztpassza egyenesen életveszélyes volt j2-ből b2-be, a francia védő szinte előbb vetődött már erre minthogy a labda Frui kezét elhagyta volna…) és amikor egy-egyezéssel akarta megoldani a helyzetet, akkor meg a franciák elvették tőle a labdát. Kuhi Vivi visszaállásával sem lett sokkal jobb a helyzet, legalábbis egy ideig: a franciák kijöttek nyitottra, Vivire kiléptek vagy 12 méterre, Frui minden megmozdulását j2-ben csírájában elfojtották faultokkal, a beállóst és a szélsőt nem tudtuk megjátszani így a franciák három és fél perc alatt lőttek négy gólt, mi egyet sem, és ezzel feljöttek 16-11-re. A megoldást végül Kuhinkó találta meg, aki egyszercsak megrázta magát, szuper egy-egyezés után lefordult a védőjéről és klassz gólt lőtt, majd utána a fal előtt felugrásból még egy másikat is, úgy hogy zárást sem kapott. Ettől megjött az önbizalma és védekezésben is felpörgött, labdát szerzett, amiből azonnal nagyon jó félpályás indítást adott Schatzl-nak, illetve később saját maga mehetett kapura, miután a felezővonalnál elhalászott egy francia passzt, és ebből is gólt lőtt. Így az a szerep, amit Kuhi Vivitől mindenki elvár, de eddig valamiért sohasem sikerült neki, azaz hogy legyen az a játékos az 1992-es junior válogatottban mint ami Kovacsics Anikó volt az 1990-esben, az ebben a félidőben hirtelen és váratlanul megvalósult. Szinte biztos vagyok benne hogy az hogy tudta: neki kell megoldania a helyzetet valahogy, a padról – nagyon helyesen – nem küldenek be helyette mást, itt övé a felelősség, inspirálóan hatott rá is (valahogy úgy mint tavasszal a Loki up-játékosaira hasonló helyzetben az h teljesíteniük kellett, mert ha ők nem akkor nincs más…)

Kuhi Vivi jó egyéni játékának és a franciák eladott labdáinak köszönhetően – amiből leindíthattuk őket - tartottuk magunkat, bár a félidő első felét azért a franciák 7-6-ra lehozták (44. perc: 22-14). Ekkor már egy másik összeállításban játszottunk: Gávai, Siska P., Zsigmond Vivi, Kuhi Vivi, Horváth Dóra és Schatzl voltak fent, tehát Frui lejött a pályáról és Siska átjött jobblövőbe a bal oldalról (ahol most Horváth Dóra volt támadásban és lőtt is két szép gólt, amolyan ’igazi’ átlövésgólt…). Siska végigjátszotta az egész félidőt de sajnos nagyon halványan, alig lehetett ráismerni….ez pedig nem jó hír mert jó lenne a vb-n azt a Siska Pálmát látni akit tavasszal a Loki felnőtt meccsein láthattunk. Pelczéder viszont egyáltalán nem kapott lehetőséget, nézőtéri vélemények szerint vagy azért mert a jobb keze megsérült (már a bemelegítésnél végig kötés volt rajta és utána is) vagy pedig azért, mert a tegnapi fölösleges kiállítása után (a bevetődő szélsőt lökte meg a levegőben) RK megorrolt rá és ezen a meccsen büntetésben volt.....

Az utolsó negyedóra meglehetősen alacsony színvonalú játékot hozott, a franciák támadásban néha úgy tűnt hogy két jó passznál többre nem is képesek, nálunk a passzok még csak hagyján, de a támadások felépítésével és befejezésével annál inkább problémák voltak: vagy elsiettük őket, vagy nem tudtuk mi is legyen. (Láthatóan jól jönne ennek a csapatnak még egy irányító…) Színt a játékunkba Takács Fruzsi hozott, akit RK az utolsó tíz percre felküldött, méghozzá most nem j2-be, hanem irányítónak, Kuhi Vivi helyére. Szvsz RK nem akarta hogy Fruiban a félidő eleji játéka maradjon meg utolsó emlékként a vb előtt, és ő most sokkal jobb is volt, beindult és ezerrel pörgött, kiharcolt nagyon hamar két kiállítást és a meccs utolsó két góljában is benne volt: a mi utolsó gólunkhoz ő adott egy szuper asszisztot b2-ből 15 méterről előre jobbszélre Gávainak, aki ebből bevetődésből egy nagyon elegáns elhajlásos gólt lőtt (jobbkezesként jobbszélről…) . Ezután a franciák támadtak, a labda lekerült az ő jobbszélükre….hogy ott pontosan mi történt azt nem tudni (a nézőkkel szembeni oldalon volt, ami volt) csak annyit lehetett látni hogy a francia szélső felugrik, a levegőben 270 fokos fordulatot tesz, hatalmasat kiált és a földre zuhan…Mindezt úgy tűnik Takács Fruzsi tette vele, mindenesetre őt állították ki ezért (ő volt a szélső védőnk az tény…) bár vannak, akik szerint ez csak színjáték volt hogy a franciák hetest kapjanak. Hetest is kaptak, amit belőttek és ezzel állt be a 28-18-as végeredmény és a mieink tízgólos győzelme.


Egészében véve nagyon biztos győzelmet arattunk egy komoly csapat ellen, annak ellenére hogy ez már a torna harmadik meccse volt és kevesebb mint három nap alatt kellett – intenzív kéthetes alapozás után – jól teljesítenünk. Ezt megtettük, gratula a lányoknak és a vb-n egy hét múlva reméljük a legjobbakat....!