Legnagyobb nemzeti ünnepünk március 15-e.

 Ezen a napon emlékezünk az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc hőseire, azokra az igaz emberekre, akikben még létezett hazaszeretet, élt a haza iránti hűség és a magyar haza odaadó védelme akár az életük árán is.

 Na de vajon, ténylegesen milyen nemzetiségűek voltak ezek a derék magyar hazafiak?

 Nem megyek bele ennek részletes taglalásába, de a magyarországi bunyevácokat mindenképpen ki kell emelnem, akik közül nem egy áldozta vérét a magyar szabadságért.  

 

Vajon meri-e valaki is a bajai születésű Mészáros Lázár honvéd altábornagyról azt állítani, hogy az ereiben horvát vér folyt?

 Az anyai ágon a tiszta bunyevác Piukovics családból származó férfiúról, aki mindig is megőrizte bunyevác identitását?  

Miként is jegyzi az mérvadó krónika ezt az időszakot, ahol még nem holmi vizieszilveszterek és pálinkásjózsefek szolgálták ki a regnáló hatalmat állásfoglalásaikkal?

Idézem: "Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, a szerbek és a Drávától délre élő horvátok többségétől eltérően, a bunyevácok együtt harcoltak a magyarokkal. Ismeretes, hogy Szabadka magyar kézen maradt az 1848–49-es forradalom idején, mivel a város lakosságával a Kaponyai ütközetnél sikerült megállítani a Zomborból Szeged felé tartó szerb csapatokat. Szabadka ekkor még túlnyomórészt bunyevácok által lakott város volt."

Ma Orbán Viktornak a nagy parádéval szervezett ünnepi beszéde alatt, aki a Magyarországon államilag elismert lengyel nemzeti kisebbség honfitársainak soraiból verbuvált és importál őt éltető ünneplő ezreket, aki vélhetően nem felejt el szólni Bem Józsefről sem, eszébe jut-e Mészáros Lázárt is megemlíteni, és ha igen, horvát származásúként fogja őt méltatni?

Innen a Zsíros Bácskából, a nem kis számban bunyevácok által is lakott Baja-Zombor-Szabadka háromszögből bátorkodom emlékeztetni Orbán Viktort és kiszolgáló hódolóit arra, hogy a magyar forradalmárok és szabadságharcosok vérét nem mi ittuk vödör számra bunyevácok, tekintve, hogy nekünk a magyar föld volt az otthonunk és Magyarország az a hazánk, mely védelmét sok más nemzetiséggel szemben becsületbeli ügyünknek tartottuk.

Hálát ezért sosem vártunk, de azt sem, hogy az egykori magyaroknak a mai utódaik politikai hovatartozásuktól függetlenül leköpjenek, kitagadjanak bennünket, erre sem jogcímük, sem erkölcsi alapjuk nincs, a tényleges történelmet csak ideiglenesen lehet tagadni és megmásítani.

Jómagam számtalan társammal együtt büszke vagyok arra, hogy bunyevác származású vagyok, aminek a tagadásához olyan kaliberű kétes politikusok, mint Orbán, Gyurcsány és hasonszőrű társaik túl kevesek, hiszen a művelt világ tisztában van azzal az igazsággal, mely előbb-utóbb helyére kell, hogy tegye ezt a kérdést is.