Sziasztok!

 

Szerintem:

Az írógép csattogása, mint a villám csattanása. A billentyűzet csattogása már finomabb. Az érintést pedig nem halljuk. Tehát ebből a zivataros szempontból javul a helyzet. Lehet, hogy villámlik, de már nincs hang. Egyébként ha egy hirtelen dörej megijeszt, az is hasonló, mint az írógép csattogása, csak még jobban belehasít a szívbe.

Természetesen ez a fajta írás mindenképp ahrimanikus, hiszen szaggatott, nem folyamatos a betűk kanyarintása, hanem vagy előtűnik az egész betű vagy nem. (Mint a villám.)

Évek óta százmilliók püfölik a billentyűzetüket, nem hinném, hogy ennek túl nagy jelentősége volna az illetőkre vagy a szellemi fejlődésükre.

(Ki gondolta volna, hogy az irodákban heves zivatarok dúlnak?)

Valószínűleg elékerülhetetlenül jön az elektronikus könyvolvasás korszaka is, (ha lesz még könyvolvasás).

Szerintem az antropozófiával foglalkozóknak sem szabad a normális technikai újdonságok alól kivonniuk magukat. A mérték a fontos. Ha távoltartjuk őket magunktól, az kicsit olyan, mintha Lucifer sugallatára hallgatnánk. A motivációtól függ. Az az én motivációm vagy másé vezet?