A cikkel sajnos én is egyetértek (azért is másoltam be), veled is részben.

A közönség felhígulásában, és az a miatti popularizálódásban (nem tudom van-e ilyen szó, de a word nem húzta aláJ) nem. Én is 2004-2005 környékén ismertem meg őket egy SZIN-en, aztán több izzasztó JATE koncerten. Az első lemezem a Kilégzés volt. A kedvenceim az Ékszerelmére és a Káosz. Tehát én is az újonnan jöttek közé tartozom. Mégsem szeretem az újabb zenéiket. Mondjuk a Nice Day-t és a Cuba Lunatica-t szeretem.

Szerintem egyszerűen csak kiszáradásról, ihletetlenségről van szó. Nem hiszem, hogy szándékosan keresnék az általad leírt hallgató réteg kegyeit. Egyszerűen csak ilyen zene jön ki belőlük.

Szomorú, de az új lemezt néhány próbálkozás után egyszerűen nem bírom meghallgatni. Annyira bánt, hogy ilyen rossz. Nem tudom van-e visszaút, vagy ennyi volt a Quimby?