No, válaszaidat felhasználva próbáltam utána olvasni a témának. Pauler találta ki Trencsént, de van aki Teschen-re teszi a voksát, Prokuj uralmi központját illetően. A későbbi lengyel krónikák közléseit pedig teljesen zagyvaságnak és kitalációnak minősítette egy német történész is. Ami kiolvasható a korabeli közlésekből, az az, hogy egy várat-várost kapott Prokuj, valószínűleg egy nagyobb uradalommal (országrésszel együtt), amit István könnyedén visszafoglalt, több más várral-várossal együtt. A Duna-vonal, Vác, Eger és a Felvidék elfoglalását közlő lengyel krónikák hemzsegnek a torzításoktól és tévedésektől, és a cshországi, alig egy éves foglalást is hatalmas és tartós területszerzésként jelenítik meg. Ha megengedjük ez alapján a párhuzam vonását Magyarország esetére is, akkor, csak egy pár hónapos, a magyar politikai belügyekbe nagyhatoalomként beavatkozási kísérletről lehet szó ezen ügy kapcsán. Győrffy figyelemztet is rá, hogy vannak adatok, amelyek épp ezen időszakban a felvidéki állam- és egyházszervezés zavartalanságát mutatják.

Ami még nagyon érdekes, hogy a lengyelek foglalkoznak a magyarok eredetével is, és szlávoknak, testvérnépnek tartja őket az egyik krónikájuk. A X-XI. században kialakult lengyel-magyar ellentéteket pedig mélyen elítéli egyik forrásuk, és isteni parancsként vezeti fel, az Égből elrendelt békét és barátságot a két nemzet(ország) között.