12. Vitéz Boleszló gyızelmei
A Vitez Boleszlot dicsıitı Anonymus Gallus ezt a kerdest teszi fel: Vajon
nem ı gyızte-e le csataban gyakran a magyarokat, s nem ı vetette-e sajat uralma ala teljes
foldjuket egeszen a Dunaig?33 Az annalesek olykor evszamhoz kothetıen megtartjak
ezt a hagyomanyt: igy peldaul a Szentkereszti Evkonyv 1018-ra teszi a rutenek
legyızeset, es ugy folytatja, hogy A kovetkezı esztendıben pedig hasonlokeppen leigazta a magyarokat es elpusztitotta a foldjuket.34 A valtozatok kozul Rękopis śagański
nem, a Kodeks Sochaczewski viszont tartalmazza ezt a megjegyzest.
Kadłubek35 is gondolkodas nelkul atveszi ezt a toposzt: Praga szekhellye tetele
es a szaszok hataranak kijelolese kozott irja: Hunos seu Vngaros, Crauacios et
Mardos gentem validam suo mancipauit imperio.36
Bar, mint lattuk, a Chronica Mixta sokkal korabbra datalja az Esztergom
melletti kiralytalalkozot, hiradasa a lengyel-magyar hatarvonalrol talan osszefugg
a magyarok feletti lengyel gyızelmekkel. Szerinte ugyanis A lengyelek hatarai a
Duna partjaig, Esztergom varosaig terjedtek, innet Eger varosaig mentek, innet a Tisza nevezető
folyoba szakadvan, elkanyarodtak azon folyo mellett, amelyet Cepla-nak neveznek,
egeszen Galis varaig, s itt a lengyelek, magyarok es rutenok kozott alkottak hatart.37 A
hagyomany szerinti lengyel gyızelmek ugyanis nyilvan maguk utan vontak a hatarok
kiterjeszteset, s igy allhatott elı ez a hatarvonal.
A magyar kutatas igen elesen tiltakozik a feltetelezes ellen, hogy Vitez Boleszlo
nagy teruleteket foglalt volna el Magyarorszagbol, s e tiltakozast ala is tamasztja
olyan adatokkal, amelyek szerint a magyar allam szuverenitasa a XI.
szazad elsı ket evtizedeben megszakitatlanul kiterjedt az orszag eszaknyugatieszaki
reszeire is. Mindossze annyi „engedmenyt” tesznek a kutatok, hogy Boleszlo
hadai Morvaorszagot meghoditva juthattak el a Dunaig, a torteneti Magyarorszag
teruleten legfeljebb egy varat – valoszinőleg Trencsent – foglalhattak
el, amelynek parancsnokava Boleszlo Prokujt, Istvan hozzaja szokott nagybatyjat
tette.38 A lengyel kutatas ezzel szemben teljes hitelt adva a forrasnak, meg a
kozepiskolai tortenelmi atlaszok szintjen is ugy mutatja be Vitez Boleszlo Lengyelorszagat,
hogy annak hatarai szinte a teljes mai Szlovakiat is magukba foglaljak.
Erdekesseg, hogy a henrykowi cisztercita evkonyvnek a „magyar bevezetıjeben”
ugyancsak szo van Boleszlo hoditasairol, amde maskeppen: eszerint rokonsaga
miatt – a cseh fejedelem unokaja, illetve Szent Istvan sogora – nagy batorsagra
tett szert, es ezert hoditott kelet es nyugat fele (de del, azaz Magyarorszag
fele nem).39
