Nolanus Creative Commons License 2011.03.27 0 0 7762

Valóban nagyon érdekes ez az eset. Először is, Euszébiosz emesai volt, ahol szintén egy helyi szent kő kötődött El-Gabal Napisten kultuszához, akinek a neve a 'Hegy Istene'-t jelenti, és ez jelentős. Varius Avitus Bassianus római császár, akit később csak Elagabalusnak vagy Heliogabalusnak neveztek, maga is emesai főpap volt, és a követ Rómába vitette. A követ fekete kúpszerűnek írták le, tehát megint csak valami hasonlóról volt szó, mint Delphiben, Byblosban stb. Euszébiosz tehát valószínűleg nagyon is ismerhette ezeket a köveket. Amit elmond, az legalább részben teljesen mítikusnak tűnik, nem tudom eldönteni, hogy mi az, amit a mítoszokból merített, és mi az, amit ténylegesen láthatott.
A törtenete eleje, miszerint kimenvén a hegyhez, amin Athéné temploma állt, egy oroszlánt látott nagy fényesség kíséretében, mítikusnak tűnik, hiszen itt teljesen az egyiptomi Aker-jelet láthatjuk, de a hegyen álló Athéné templom szintén hasonló képekhez vezet el; a krétai kígyóistennőt, akit Schenouda korábban már bemutatott, egy hegyen, oroszlánok közt ábrázolnak, akár csak az Aker fénylő napkorongját (és itt emlékezzünk, hogy Emesa istene El-Gabal a Hegy-Napisten), vagy a sumer Inanna, aki szintén oroszlánok között jelenik meg, és az ő esetében az oroszlánokat nagy baglyok is kiegészítik, amik Athéné állatai.
A többit, amit elmond mint a Szent Kő Ministránsa, akárcsak mintha valami Grál híradást hallgatnánk; a rajta feltűnő cinóber betűkkel; kiegészítve azzal, hogy ez is tudott "prófétálni", mint a Trophónius-féle.

Előzmény: Schenouda (7759)