Nekem a koncentrációs gyakorlat az alap (egy tárgyra koncetrálás), ami valahogy közelebb visz magának a gondolkodásnak a lényéhez, és összeszedi a szétszórt figyelmet. Ettől a hétköznapok során is jobban tudok figyelni a dolgokra, rendezettebb lesz minden És az is kiderül, hogy a hétköznapi tudatban még a kávéscsésze fogalmát se tudom a maga teljességében gondolni, nemhogy az őskezdetét.

Ezzel az összeszedettebb figyelemmel próbálom meg elképzelni a kezdetet, amikor még a nem anyagi formában voltak meg a mai dolgok ősképei, nem volt még semmi halott dolog, még az "ősanyag" is élő volt. És ez az állapot, a tiszta lét ma is "tart", csak közben vhogy kibontakozott benne, "rárakódott" egy csomó minden. Vagy: volt a mindenség öle, amiben minden létrejön, az "én" is innét jön, ez a tudatom forrása, és a dolgoké is.

Steiner egyszer adott olyan tanácsot, hogy képszerűen is elképzelhetem, ahogy a Logosz "rendet visz" az ősanyag káoszába.