Iaszón eredetének mondája hasonló ezek szerint Perszeuszéhoz, de mindenképpen érdekes adalék. Prométheuszról még annyit, hogy a kaukázusiak is ismertek egy héroszt, aki isten ellen lázadt és egy alvilági üregbe zárták vagy egy sziklához kötötték. Pld. az abház Abrszkilt Anca főisten egy vasoszlophoz láncolta, mert az emberek számára megszerezte a tüzet és villámot. Egyébként Prométheusz gyűrűje is híres talizmán volt.

Amúgy tele vannak hasonló föld alatti kamrákkal a hagyományok, mint Héraklész föld alatti bronzfalú műhelye, Zalmoxisz föld alatti házat készített, Khiosz sziget királyának, Oinopiónnak Héphaisztosz készített föld alatti házat... és így tovább, de ez van mindenfelé, Anatóliában, Anello de Oliva krónikája szerint Tiahuanacóban. A szabadkőműves hagyomány beszél Énok föld alatti palotájáról, melynek kilenc szintje volt a föld alatt. Gerard du Nerval is beszámol egy különös legendáról a Voyage en Orient c. könyvében (1851), mikor a Salamon templomát építő Hiramot elrabolta egy bronzból készült ember, és egy járaton át egy föld alatti királyságba vitte.

Prométheusz véréből keletkezett virág, amiből olyan olajat csinált Medeia, ami védett a bronzbikák szájából kicsapó lángtól, általában a kaukázusi sáfránnyal (Colchicum autumnale) vagy a mandragórával azonosítják: http://www.paghat.com/saffronmyth.html

A kelta mitológiában rengeteg párhuzamot találni, mint írtad Ceridwent, akinek egy törpe, Gwyon segít a főzet, a gréal létrehozásában. Gwyon megfelel a pelaszg Kasmilnak, a föníciai Gigonnak, míg Ceridwen a Nagy Istennőnek. Eza gréal volt - mondja Charroux- a kelta misztériumok alapja, mely elvezet a szíriai, föníciai és szamothrakéi misztériumokhoz.

Ábrahám azon története, hogy túlélte a kemencét, valóban érdekes és különleges. Niylván ezt is érdekes lenne boncolgatni.