"tehát ezekszerint most visszajutunk oda, hogy az egésznek semmi valóságos alapja(úgymond fizikai realitásként) nem volt? események, személyek, lények, tárgyak csupán csak szímbólumok? az egész mítikus világ csak amolyan ősképekből merítkőző massza. vízözön, atlantisz, és bukott angyalok, stb... a rejtély megoldódott. (?)"

Régebben írtam egy kis szösszenetet a szóban forgó textuális és egyéb artefaktok többsíkú értelmezhetőségével/értelmezendőségével kapcsolatban. Ezt a magam részéről egyfajta alapvetésnek szántam, amit mindig érdemes észben tartani, amikor épp az egyik, vagy épp a másik értelmezést részesítjük az adott pillanatban, helyzetben és szempontbból előnyben.

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=102650740&t=9000303

Hogy egy példát hozzak, az értelmezések történetének recens fejleménye nyilván Jung próbálkozása a maga pszichologizált-szcientifizált rendszerével; ami mögött azonban sejthető, hogy Jung talán nagyon is tudatában volt másfajta, vagy más metodikával rendelkező, mondhatni ánciens rendszereknek is, csak hát azt úgy, abban a formában nem akarta/nem volt célravezető kifejteni, különben is leesett volna az ujjáról a gnosztikus-maszonikus pecsétgyűrű.