A Johannn Valentin Andreae-nak tulajdonított legendás Rózsakereszt Krisztián Alkémiai Mennyegzője (1616)  (is), a Grál-történetekhez hasonlóan, egy beavatási mű. Allegórikus formában beszéli el az ember útját a megmérettetéseken, tapasztalatokon keresztül a végső felemelkedéshez. Hét napra van osztva a történet, ez hét fokozatot jelent - a misztériumvallások egyike, a Mithrász-vallás szintén 7 fokozatú volt. A nagy antik beavatott, Tiánai Apollósz Nuktemeronja pedig 12 órára van osztva, de lényegében ugyanaz, mert ugyanazon szellemi talaj táplálta mindkét alkotást.

 

  Jellemző a rövidségük is ezen csodás műveknek - ellentétben majd a parttalan teológiai értekezésekkel, amiknek se füle-se farka ;)

 

  Az Alkémiai Mennyegző pár oldal, a Tiánai Apollósz Nuktemeronja szintén. Az időtlen Tabula Smaragdina, Hermész Smaragdtáblája meg éppenséggel csak pár sor. Az igazságról nem kell és nem lehet prédikálni sokat. Azt vagy megismerik, vagy nem.

 

 

  A tudomány megnyugtatta magát azzal, hogy az alkimista szerző, Andreae utólag úgy nyilatkozott az Alkémiai Mennyegzőről: 

 

  "Ez az írás csak játék volt, szórakozás (lubricum)"... :) Ez egy híres idézet, minden vallástörténeti mű örömmel idézi. (Már amelyik egyáltalán megemlíti.) Persze, egy beavatott nem fog 10 körömmel harcolni a felismerései, meglátásai mellett; higyjenek amit akarnak! ;) Aki már ott tart, az megérti a szimbólumok jelentését. Aki meg nem, annak teljesen mindegy mit mondunk róla - akár "játék" is lehet :)

 

  Az sem zavarta a hivatalos elemzőket, hogy az Alkémiai Mennyegző megjelenési dátuma (1616), a híres, nagy hatású Rózsakeresztes kiálltványok (Confessio Fraterniatis és Fama Fraternitatis) megjelenésével esik egybe... mindegy, ha "játék", "szórakozás", akkor az :))

 

  Jobbat is tett a műnek, hisz megmenekült a szétszabdalástól, félreértelmezésektől, nemúgy mint az evangéliumok, vagy a többi szellemi írás. ;) :)   ...