Lám, az alkímiától "nem szabadulhatunk" a szimbolika, mitológia világában :)

  

  Nagyszerű, hogy idézted a Gyöngy hímnuszt, ezt az oly sok kultúrában ismert "sztorit", mely, a gnosztikus lélek-megszabadítás mítoszát beszéli el (Gyöngy-énekként is ismert). A történet röviden annyi, hogy Máni (mert neki is van egy Gyöngy-hímnusza) elmeséli egy szép történetben, hímnuszban a lélek dalát. Egy valamikori királyi sarj Egyiptomba vetődését, és aki teljesen elfelejti származását (=a lélek elmerülése, megragadása az anyagi világban), majd fokozatos eszmélését (belső válasz a hívásra, elhívásra), és visszatérését = a tékozló fiú hazatér

: ez pedig ugye ismert a Bibliából! :)

 

 De a legszebb, hogy rögtön utána Ariadnéról és a labirintról beszélsz.

 

 

  A labirintusból kivezető aranyfonál, (Ariadné fonala) - nos, ezt is idézni szokták, mint beavatási jelképet. Az Alkémiai Mennyegzőben van egy igen érzékletes kép, leírás, Rózsakereszt Krisztián egyik álma; "A Hét kötél". (Johfra Bosschart meg is rajzolta művészien.)

 

  A megszabadulásra várók egy sötét kút mélyén tolonganak, egymást taposva, felfelé, a fény felé törekedve. Időnként fentről leeresztenek egy kötelet, az idők (korszakok) során 7-et (a Hét Szellem ereje).

 A labirintból kivezető aranyfonál itt tehát a kútba eresztett 7 kötél :)