Egészen egyszerű: amikor harmatos a pókháló, akkor a harmatcseppek fénytörése miatt lesz színes (mint egy mini szivárvány), ha pedig "száraz" a háló, akkor a háló anyagát képező mikroszkopikus szerkezeti elemek késztetik elhajlásra a fényt (idegen szóval diffrakcióra), ehhez az kell, hogy a fehérjerücskök (vagy minek hívjam) mérettartománya a fény hullámhosszához hasonló legyen, vagyis itt nanométeres tartományról van szó.

A látható vízcseppecskék okozta színek pl. egy olyan levélen is megjelenhetnek, amely víztaszító hatása miatt kis gömböcskék formájában tartja meg a felszínén a cseppeket, pl. káposztafélék, vagy a nagyon szőrös levelek ilyenek. Itt egy remek példa rá:

http://epod.usra.edu/blog/2010/11/dew-bow-in-field-at-k%C3%A4mpfelbach-germany.html

Külön érdekessége, hogy holdfényben készült. :-)