Schenouda Creative Commons License 2010.10.26 0 0 7433
A Hypnerotomacchiából vett kép számomra kb. annyit jelent, mint egy alexandriai Világítótornyot formázó régi lámpa (melyek sokszor formáztak épületeket vagy más esetben, mitológiai jeleneteket). Egyébként a könyv képei a hagyományos értelemben nem valósak, sőt némelyik irreális, viszont láthatólag utalásokat és rejtett mondanivalókat akar közvetíteni részleteiben. Elég megnézni a piramis, a templom vagy különféle szertartások kicsavart képeit, ezek így a valóságban soha nem létezhettek, mégis sokat mondanak...

Plinius Porsenna mauzóleumáról szóló szövege -egy másik- fordításban: "Ezek az elvékonyuló piramisok [melyek az alépítmény tetején álltak] csúcsai együttesen tartottak fenn egy bronzgömböt, és a fölött volt egy petasus, amelyről lánccal odaerősített csengettyűk lógnak. Amikor ezeket a szél megmozgatja, messzire elhallatszik a hangjuk, miként egykor Dodonában."

Tehát itt is szerepelnek a "szélcsengettyűk", s ha jobban megnézed Lequeu rajzát, akkor láthatod, hogy ott is lelógnak a gömbről. S jól látod, hogy nem a csilingelés lehetett az eredeti funkciójuk. A petasus eredetileg Hermész karimás kalapja volt, amit az ókori diákok is előszeretettel viseltek és a nemesek is a vadászatok alkalmával: ugyanakkor egy építészeti elem is volt, ami hasonlított erre a kalapra.
Plinius (vagyis Varro) itt utal Dodonára is, amin azt kell érteni, hogy Dodonában két bronzedényt állítottak egy oszlop tetejére, hozzákapcsolva egy kezében ostort tartó fiú szobrához. Mikor fújt a szél, csapkodta az edényeket.

A Serabitban lévő Hathor-templomot valóban Petrie ásta ki, így elsőrendű forrás az ő könyve: Sinai kutatások
A serabiti Hathor-templom leírása a 72. oldaltól kezdődik.


Egyébként Josephus Flavius meg éppen a Jeruzsálemi templom tetején lévő 24 kardot említi, melyek a "madarak élijesztését" szolgálták, és amiket Arago és más 19. századi fizikusok valamiféle villámhárítóknak ill. légköri elektromosság gyűjtőinek volt.

Azt is gondolom, hogy az ókor egy részében a papok még képesek voltak valamilyen szinten életben tartani ill. üzemeltetni ezt a technológiát, de szinte teljesen vásári mutatványosok módjára arra használták, hogy a hívek előtt "csodákat" tegyenek. Erre utaltam pld. a helyükről lelépő szobrokkal, más szobrok meg izzadtak, verejtékeztek, ami megint különös valamire utalhat ezen energia kapcsán, máskor meg világított a szemük, vagy felemelkedtek valamennyire a levegőben. Tehát ezek is lehettek "vevők", és igazában "nem szobrok" lehetettek eredetileg, hanem valamiféle "ember-automaták" (és erről is írtam már), melynek hagyománya az alexandriai korszakban újbóli erővel tört fel a technikusok közt, de már valódi tartalom nélkül...

Azt hiszem az omphaloszok eredeti jelentésével -melyeket a kései omphaloszok már csak utánoztak- lehet fején találtad a szöget, mert éppen elképzelhető, hogy ilyen "közvetítők" voltak, a föld meghatározott pontjain...

Előzmény: Nolanus (7429)