Kösz az infot a dominikai piramisról, amit Hugo Gonzalez Suero talált La Guaita közelében, de ahogy olvasom, ez nem is "igazi" épített piramis, hanem egy hegycsúcs hatalmas mészkőszikláját formázták át az őslakók piramis-alakúvá.



Hasonlókat hagytak hátra a pelaszgok is: Kréta–szigetén kettő ilyen is van: Chaniában és Heraclionban. Chania piramisa egyedülálló: egy hatalmas sziklát formáztak át óriási kúppá. Magassága 8,5 m, kerülete 29 m. Az 1,2 x 0,7 méteres bejárata a nyugati oldalon nyílt és egy 2,2 x 2,2 x 1,4 méteres kamrához vezetett, amit az élő sziklából vájtak ki. A kamra padlója 4,6 méterrel van a kúppiramis csúcsa alatt. Aztán a lakoniai Taygetos–hegy tetején is van egy piramis. Ezt is sziklából faragták ki, távoli elődeink (LÁSD: a képen).

Mindenesetre fölöttébb érdekes a dominikai, éppen a helye miatt: Hispaniola szigete.
Egyesek szerint már jártak itt föníciai és görög hajósok (Sykes szerint O’Corra és Maeldune régi ír hajósok is partra szálltak itt). Kétségtelenül peremsziget, mind Amerika, mind Atlantisz irányába. Éppen ezért lennének érdekesek az ottani ősi leletek, viszont sem Domikán, sem Haitin nincs komolyabb régészeti kutatás.
Michel Etienne Descourtilez francia tudós 1803–ban kiadta "Voyages d’un Naturalist en Haiti" c. munkát. Descourtilez –aki 1799 és 1803 között járt a szigeten– beszámolt barlangokról és üregekről Dubedánál és az azokban talált bizarr és groteszk bálványokról, melyeket a helybéliek Zemisnek neveztek. A barlangi kőrajzokat is lemásolt, melyek egy meteorit becsapódását mutatták. James Lockwood az "Atlantis" magazin 1967. májusi számában ("Haiti: An Archaeological Mystery") beszámolt a Haitin talált különös leletekről, s azon kesergett, hogy Descourtilez felfedezését azóta sem vizsgálta meg senki...