Abban igaza van Schenoudának, hogy a Vénusz kérgével kapcsolatban jóformán csupán kérdőjelek vannak, és különböző hipotézisek, amikkel próbálják magyarázni az észlelt tényeket.
Én egyértelműen azt vettem ki, hogy a felszín formációjának datálásához csupán a becsapódási kráterek, és azok erozív formája ad támpontot. Vagyis, azt tudják, hogy a naprendszerben átlagosan adott idő alatt mennyi becsapódás történik; ezért összeszámolva a vénuszi becsapódási krátereket, visszakövetkeztethető mennyi idő telt el a felszín újraformálódása óta. A másik fokmérő a becsapódási kráterek erodálódása a felszíni hatások, vagyis ez esetben a szél és az újabb becsapódási kráterek által; én úgy vettem ki, hogy ezek alapján 'meglepően' érintetlennek tűnnek a kráterek, tehát igazából marad a datáláshoz a kráterszám, és ez alapján mondják a néhány száz millió évet (A kráterek eloszlása egyenletes, a kisebbek viszont hiányoznak, mivel a 'kisebb' meteorok elégnek a sűrű légkörben).

Tehát, ha feltesszük, hogy a felszín néhány ezer éves (4-6 ezer, ha jól vettem ki Schenoudától), akkor mindenképpen magyarázatot kell adni a becsapódási kráterek számára!
Vagyis, hogy kb. 5000 év alatt miért keletkezett ennyi kráter, miközben pl. a Földet nem érte egyáltalán (vagy legalábbis ennek csupán töredék százaléka)

"Marcus Varro i.e. 2. századi nagy római polihisztor tudós a De gente populi Romani című könyvében ezt írja: "Figyelemre méltó égi jelenség következett be Castor [rodoszi Kasztor] feljegyzései szerint a fényes Vénusz csillaggal ... egy különös csoda történt. Mind színében, méretében, alakjában és pályájában változás történt, amilyen sem azelőtt, sem azóta nem esett meg. Cyzicusi Adrastus és Neapolisi Dion, a híres matematikusok úgy mondták, ez Ogügész uralma alatt történt.”
Itt azért van mit kezdenünk. A méreten nem tudom mit kell érteni, a fényességre gondol?
Én mindezt csak egyféleképpen tudom elképzelni, ha valami igen súlyos becsapódási esemény történt.

És akkor innentől kezdve laikus hipotézis (mivel messze nem vagyok bolygófizikus).
Azt tudom egyedül elképzelni, hogy a becsapódási esemény után egy csomó kiszóródási törmelék instabil pályára állt a bolygó körül, vagyis rengeteg kis holdja keletkezett, amik folyamatosan visszacsapódtak a felszínbe.

Ezzel persze több ellenérvet is fel lehet rögtön hozni, pl.: a becsapódási esemény miért homogén eloszlású visszaesési pályákat hozott létre; miért voltak instabilak ezek a pályák, hogyan mehetett végbe ilyen rövid alatt egyrészt a felszín stabilizálódása, illetve a holdak visszaesése, stb.
Ezeket igazából modellezéssel lehetne kutatni, de ehhez nekünk, azt hiszem nincsenek meg a megfelelő fizikai, informatikai stb. eszközeink és szakismeretünk...

Igazából azt is volna tudni, hogy valóban helyes-e az, amit fentebb vázoltam a kéreg datálásáról, vagyis, hogy a kráterszámon kívül nincs-e esetleg más paraméter is, amivel tudósaink belövik azt a pár száz millió évet.

Mindenesetre gyanús Szodoma és Gomorra esete ezek után (volt erről egy ism.ter. film valamelyik 'gagyitudományos' csatornán, nem tudom más is látta-e)...