TEOTIHUACAN létrejötte mindenképpen érdekes.
Bár a neve is hipotetikus, akár az építményeié, hiszen az aztékoktól kapták, akiknek közük sincs az építőkhöz.
Nem tudjuk, hogy nevezték az eredeti lakói a várost, mi volt az igazi neve a Nap-, Hold vagy a Quetzalcoatl-piramisoknak... Ezek valamikor vörösre voltak festve, akár a gíza piramisok alsó harmada, a szfinx, és a gizai völgytemplomok...
Viszont minden fő szakrális építmény tájolása 15,5 fokkal tér el az északi iránytól keletnek (a "Holtak Útja" mentén 38 kisebb-nagyobb piramis sorakozik) (de ugyanez így van Tulában vagy Chichen Itzában is).
Mikor az aztékok 1324-ben ide bevonultak a város üres volt, és nagyon megdöbbentette őket, mert a hatalmas és nyomasztóan pompás építményrendszert nem tudták másként értékelni, mit az ötméteres "óriások" vagy "istenek" műveit... Pedig a város nagy részét akkor, egy földből ráhordott védőréteg takarta. Szenthelyként tisztelték, s császáruk, a hírhedtté vált Montezuma is idejárt imádkozni.

A történészek sem sokkal többet tudnak egykori lakóiról, mint az aztékok, s látom most az alagút végén lévő terembe a régészek uralkodók sírjait képzelik, pedig a város domborműveiből az sem derül ki, hogy lett volna egyáltalán valamiféle "királyuk"...?
A teotihuacani kultúráról csak annyi tudható biztosan, hogy hirtelen feltűnt, majd ugyanolyan hirtelen el is tűnt... A város alapítását a régészet i.e. 200 körülire teszi, majd szerintük lakó i.sz. 700 körül elhagyták... vagyis eltűntek, de előtte felgyújtották az egész várost, majd később toltékok telepedtek be, akik mikor elmentek 30 cm vastag cementréteggel, majd méter magas földréteggel temették be az egész várost. Irtózatos munka lehetett, de miért...?
Az aztékok pedig már a Nap, a Hold és az istenek születési helyének hitték, s van egy monda arról, hogy mikor még sötétség uralta a világot a városban két isten "tűzkályhába" vetette magát, hogy a Nap és Hold világítsák be az eget. Szóval az aztékok zarándokhelye, szent városa lett. De nem tudták mi van a földel letakart dombok alatt, sőt, néha épületet emeltek fölé az aztékok... Cortez és a spanyoljai 1520 nyarán jártak itt és csak dombokat láttak mindenfelé... (de később a spanyolok visszatértek). Sahagun a 16. századi spanyol krónikás: "Teotihuacannak nevezték ezt a helyet, mert ez volt az istenek temetési helye."

Az építők kész tervrajzokkal érkeztek valahonnan, mert a város rácsos-alaprajza miatt még egy folyót is eltereltek... Tudjuk, hogy volt írásuk, de könyveik elvesztek. Találtak negroidokat ábrázoló domborműveket, pedig négerek nem is éltek Amerikában.
Legérdekesebbek talán Hugh Harleston '70-es évek elején végzett vizsgálatai, aki előbb megtalálta ősi hosszmértéküket, a "hunabot" (105,94 cm), majd feltérképezte a várost, bizonyítva, hogy a fő épületek a naprendszer bolygóit mutassák, sok ezer évvel ezelőtt... (közte a szétrobban Phaethónnal).
Stanley McClathie skót történész szerint a teotihuacáni Nap piramis szintén az északi félteke monumentális vetülete, mint azt Stecchini professzor feltételezte a gízai Nagy Piramisról. Az ötlépcsős piramisnak első lépcsője –akár a Kheopsznál- a 30. szélességi körnek, míg a harmadik lépcső az északi sarkkörnek felel meg. Pedig ez a piramis a régészek szerint most kereken kétezer éves.

De én a város koráról nem lennék ilyen biztos, mikor öreg barátom Robert Charroux a hatvanas években arra jutott, hogy Mexikóban a civilizáció 9000 éves, s a másik híres városról, Tuláról meg azt feltételezte, hogy több mint ötezer évvel ezelőtt Vénuszról érkezett fehér bőrű telepesek alapították. Idézte Joseph Michelst, a Pennsylvaniai Egyetem professzorát, aki teotiuacáni obszidiánból készült leleteket vizsgált, s azokat i.e. 5000 körülire helyezett... Dr. Maximus Neumayer brazil régész mexikói kollégáival tanulmányozta a teotihuacáni piramisokat és úgy becsülte azok 4500 évesek.
... s arra gondoltam, hogy a régészek, teljesen téves úton járnak, mert az általuk "teotihuacaninak" nevezett néphez kötik az egész város felépítését, holott csak egy olyan népet vizsgálnak buzgalommal, akik -akár a későbbi toltékok, majd aztékok- ott találták az elhagyott várost, valamit építettek is benne, majd elhagyták, nagy kérdőjeleket hagyva maguk után.
Teotihuacan egykori lakóiról sokáig az volt az álláspont, hogy békés lakói voltak - még a várost sem övezte védfal- , kik céhes ipart űztek és nagy kereskedéseket folytattak... De mikor Mexikó-várostól nem messze 1976-ban egy különös emberszerű lény nagyon alacsony csontvázára bukkantak, melynek kutyaszerű feje volt, s hiányoztak a szemgödrei, majd pár éve a Hold-piramis mellett egy titkos aknában, elfedve, szörnyűséges emberáldozati rítusok maradványaira bukkantak... úgy gondoltam, Teotihuacanban "haza érkeztem"... S abban is biztos vagyok, hogy a Holtak útja mentén további emberáldozati kamrák várják feltárásukat és ugyanazok a sötét lények szállták meg egykor, mint a maja Uxmalt, akiknek fajtársaik Gizában is irányították az építkezéseket.

A teotihuacani Nap-piramis egykor varázslatos építmény volt, s tudjuk, hogy valami nagyon ősi építményre épült rá a piramis, de a régészek ezt máig nem kutatták. René Millon régész mérései szerint az alapja 221 x 224 méter, és magassága 63 méter, súlya 2,5 millió tonna, ami nagyjából harmada a gízai Nagy Piramisnak.
Juan de Zumárraga Mexikó első keresztény püspöke (meghalt: 1548) állítólag mikor elment Teotihuacánba, a Nap-piramis dombja tetején talált a nép által bálványozott hatalmas istenszobrot, amit arannyal és ezüsttel borítottak. Ezt ledöntette és beolvasztatta.
De mi lehetett ez a piramis abban a távoli, sötét világban...???