'' Hogy Platón a logoszt (főleg) milyen értelemben használja, arról eligazítást nyújthat a Theiaitétosz néhány szöveghelye:

Tén meta logu aléthé doxan episztémé einai, tén de alogon ektosz episztémész.

Vagyis: Azt mondta, hogy a megindokolt igaz vélemény maga a tudás, a megindokolatlan viszont kívül esik a tudáson. (201d)

A logosz ugyanilyen értelemben szerepel a következő helyeken: 202c, 206c. A 208b-ből kiderül, hogy a nemtudás (anepisztémén ón) ellentéte a helyes vélekedés (ortha de doxadzón). Itt már a pontosság (orthotész) az igazság kritériuma. A "logosz szerinti", azaz megokoló magyarázat definíciója:

Logon ge ekhón meta orthész doxész. Tén gar dia tu sztoikheiu hodon ekhón egraphen. Én dé logon hómologészamen.

Magyar fordításban: Úgy, hogy a helyes véleményen túl bírna a megokoló magyarázattal is. Hisz egészen az alapelveknek megfelelően írta le a dolgot. Márpedig abban állapodtunk meg, hogy ez a megokoló magyarázat.

A megindokolt helyes vélemény tehát a tudással azonos. Eddig jutunk el, amikor a kutatás kudarcba fullad, és a dialógus Szókratésze kijelenti, hogy nem tudhatjuk, mi a tudás, mert az alapelemekkel nem lehetünk tisztában. (Amikor az alapelemek tudhatóságát cáfolja, Platón bevet egy szójátékot: Szókratész ugyanis a hangot, a betűt és a szótagot hozza fel példának. A sztoikheion egyaránt jelent hangot, betűt és őselemet.)

Azon túl (vagy inkább azon innen), hogy a tudásról nem tudhatunk semmit, az indoklásként vagy magyarázatként értett logosz itt három mozzanatot jelenthet:

Az ember a saját gondolatát a hangjával – igék és főnevek kimondása által – napvilágra hozza;
Az alkotóelemek ismerete, az alapok átlátása;
Az ismertetőjel megadása, a differentia specifica ismerete.
A dolgok azonosságának és különbségének felismerésének útja az, ha meghatározzuk őket a logoszon keresztül. Itt a logosz – főleg, amikor Platón többes számban használja (dia logón) – jelenthet egyszerűen beszélgetést is, de az egyes számú meta logu kifejezés a dolgok megokoló, kifejtéssel párosult megnevezését jelöli. (Ám végül ez sem bizonyul elégségesnek: a tudást magát a logosz segítségével sem sikerül Szókratésznak és beszélgetőtársainak meghatározniuk.) ''