''Nem érdektelen megfigyelni, miféle strukturális sajátosságokon alapul a nyitottság és zártság, mi kelti a befogadóban a lezártság érzetét? (vö. DEME, A szöveg alaptermészetéről: A szövegtan a kutatásban és az oktatásban. 1979. 59) A lotmani felfogás (Szöveg, modell, típus. Bp., 1976. 56-9) szerint az elhatároltság, azaz a szövegek kezdettel és véggel határolódnak el. Ahogy azt már Arisztotelész kétezer évvel ezelőtt kifejtette: "Teljes az, aminek van kezdete, közepe és vége. Kezdet az, ami nem következik szükségképpen valami más után, utána viszont valami más van vagy történik. A vég - ellenkezőleg - az, ami más után van, vagy történik (vagy szükségszerűen, vagy a gyakoriság alapján), utána viszont nincs semmi más. A közép az, ami más után következik, s ami után is van valami más. A jól összeállított történeteknek tehát nem lehet csak úgy akárhonnan kezdődniök, sem találomra bevégződniök, hanem ismertetett fogalmakat kell megfelelően felhasználni" (Poétika. 1963. 21)''

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:qVerzv80H5oJ:mnytud.arts.klte.hu/mnyj/32/12nyit.htm+Teljes+az,+aminek+van+kezdete,+k%C3%B6zepe+%C3%A9s+v%C3%A9ge&cd=3&hl=en&ct=clnk