Eva baratnek kozvetitesevel erkezett valasz:


''Kedves Éva,

engedje meg, hogy ilyen kérdésekkel a könyvtárnyi keresztény kommentárirodalomhoz irányítsam. Nem lerázásképpen, hanem mert valóban szellemi élmény fölfedezni, hogy mennyit rágódtak főleg németek, de amerikaiak, franciák és végső soron fordításban vagy eredetiben magyarok is azokon a kérdéseken, amelyeket föltesz. Budapesten elég könnyű mindezzel találkozni, akár katolikus, akár protestáns hittudományi főiskolák könyvtárában, de vidéken is, pl. itt, Esztergomban.

Konkrét kérdésének a Regensburger Neues Testament sorozatban megjelent Die Apostelgeschichte c. kommentárban néztem utána, szerző: Josef Zmijewski.

Arra hívja föl a figyelmet, hogy Pál látomása az Acs-ben háromszor van elbeszélve (Acs 9,4; Acs 22,7; Acs 26,14), és csak itt kerül hozzá a "Nehéz neked az ösztöke ellen rugdalódznod"-mondat.
A mondat kapcsán nem említi Euripidészt, de azt igen, hogy a hellenizmus idején elterjedt szólás volt, kb. azzal az értelemmel, hogy "az ellenállás velem szemben értelmetlen és lehetetlen".

Namost, saját kommentárom még az volna, hogy ezen a helyen többszörösen tükrözött módon kapunk beszámolót Pál látomásáról:
1. Volt az eredeti látomás
2. Erről kb. 10. évvel később Pál a saját szavaival beszámol Agrippának
3. Minimum még 10 évvel később a Szentíró leírja, hogy mit mondott Pál Agrippának

A hellenista idézet e három szint bármelyikén bekerülhetett:
- Nem kell mindenáron föltételeznünk, hogy Jézus egy látomásban hellenista szólásokat idézett volna, de az is igaz, hogy a látomásnak érthetőnek kell lenni, és ehhez azon a nyelven kell Istennek megszólalnia, amit a látnok ismer.
- Éppígy elképzelhető az is, hogy Pál az adott helyzetében a hellenista hallgatóságnak egy görög szólást fölidézve magyarázza el, mit jelentett számára a látomás
- Végül az is elképzelhető, hogy a Szentíró a hellenista olvasótábornak egy hellenista mondással akarta érzékeltetni azt is, hogy Pál milyen művelt módon beszélt egy hellenista királlyal, meg azt is, hogy mit jelentett maga Pál számára a látomás.

Az egyetlen, amit nem tételezhetünk föl, hogy az egész egy irodalmi fikció, és valójában nem történt semmi. Nem volna udvarias rákérdezni az életkorára, de amennyiben 20 éve már legalább tizenéves volt, akkor Ön is, én is képesek vagyunk életünk olyan eseményeiről beszámolni, amelyek 20 évvel ezelőtt meghatároztak bennünket. Viszont az esemény lényegét fogjuk elmondani, mai, 20 évvel az esemény utáni szavakkal. A Szentírásban (minimum) ezzel az időtávval, és az eredeti események néhányszoros irodalmi tükröződésével mindig számolni kell, de súlyos nihilizmus volna azt gondolni, hogy a Szentírás emiatt nem emberek valódi Istentapasztalatait adja hírül. Viszont ezekkel a tükröződésekkel magyarázhatóak többek között a szinoptikus evangéliumok különbségei is.

Isten áldja:
Harmai Gábor''