Kedves dr. Szász!

1:100.000 pontosságú gyorsulás méréssel - ilyen fogalom a tudományban és a méréstechnikában sincs. Légy szíves magyarázd meg, hogy mit jelent az 1:100.000 pontosságú gyorsulásmérés, valamint, hogy miért van rá szükség?
Ezrelékes nagyságú gravitációs gyorsulás eltérésnél az ejtőkapszula ütközése előtti pillanatban már 4.7 cm/s a sebességkülönbség és ~11cm a megtett útkülönbség. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy két ilyen különböző anyagú próbatest ~ 2.75 msec különbséggel érkezik a célhoz, ami a 96khz-es mintavételezésű detektorral (ami egyébként ~ 1:100.000 sec, tehát helyben vagyunk) 264 minta különbség, vagyis három nagyságrenddel pontosabb a mérés, mint ami a jelenség kimutatásához elégséges.

100 méter helyett 5 métert választva, és továbbra is vákuumban, és EMC védett helyen ejtve: 1 cm/s a sebességkülönbség, 5mm az útkülönbség és 0.51 msec az időkülönbség, ami még mindig 49 minta az általam vázolt detektorral, vagyis még mindig "2.5" nagyságrenddel pontosabb a mérés, mint a kimutathatóság alsó határa.

Megkérdezem hát még egyszer, hogy mi szükség van a 100 méteres brémai ejtőtoronyra azon kívül, hogy olyan elérhetetlen távlatokba helyezd a kísérletet, amire nincs szükség?


Valamint kérdeznék a hszed végével kapcsolatban:
"A gyorsulás kimérésre alkalmas időöszakasz kb 0.3 s-tól addig tart, amig van relatív gyorsulás (amíg van relatív sebesség növekedés)."

Miért ne lenne az ejtés végén relatív sebességnövekedés ??? vákuumban ejtjük a tárgyakat, mágneses tér árnyékolva van, mi gátolja meg a próbatesteket abban, hogy g gyorsulással gyorsulva zuhanjanak?