Én a V'Artourról készítettem egy komolyabb videot, de azt szerintem mindenki megkapta a következö versenyen DVD formájában 1,5 óra hosszban (Ha Neked nincs belöle, szólj és gyártok egy példányt). Azon kívül ami még anyagom volt (nem túl sok) azzal nem volt idöm érdemben foglalkozni, de pl. tavaly morphine-nak odaadtam, hogy szedje ki belöle, ami kell, és úgy emlékszem használt is belöle a saját klipjéhez.

Köszönjük a kritikát, megfogadjuk, megvitatjuk, hogy mit, hogyan lehetne másként csinálni. És megfontoljuk az elöre lefoglalható plusz idöket is, amit Hooshee javasolt nekem szombat este, hogy lehessen itt-ott tovább nézelödni.

Egyébként annyit azért elmondanék a dologgal kapcsolatban, hogy mivel az idei volt távban az eddigi leghosszabb verseny, azért vettük egy kicsit szorosabbra az állomások idejét, mert mi számítottunk a szokásos 30-35 indulóra, és akkor nagyon estébe-nyúló lett volna a befutó, ha lazábbra engedjük a gyeplöt.

A versenyeknek meg eddig is nem titkolt célja volt, hogy elvigye a társaságot olyan helyekre, ahová maguktól esetleg nem jutnának el az emberek. Egy kis kedvcsinálónak, hogy aztán egy-egy neki kedves helyre visszatérjen alaposabban is körüljárni, megnézni. Hiszen a verseny keretei közé azért nem lehet a teljesen kirándulós, ha éppen valami nagyon tetszik, akkor ott elücsörgös idötöltést beleszorítani. Másrészt pedig a többi versenyzöre is illik tekintettel lenni, hogy ne várassuk öket hiába, órákon keresztül a célban vagy környékén. (hozzáteszem, szerencsére ez nem volt eddig szokás, szerencsére, de  most a lehetöségét is szerettük volna kizárni. Az egy héttel korábbi hasonló Alfás rendezvényen történt meg, hogy 2-3 csapat beült egy középkori étterembe kajálni egy vár aljában, majd a célba érve két és fél, illetve három és negyed órát akartak levonatni egy 4,5 óra szintidejü versenyen, ahol a rajt elött zsíroskenyér, bor, üdítö, kávé állt rendelkezésre, a célba érve pedig meleg étel.)